A Mastercard és a Fletchher iskola bemutatta a digitális intelligencia indexet

A korábbi, 2014-es és 2017-es kutatásokra építve az idei index átfogó képet nyújt a globális digitális fejlődésről, betekintést enged a fejlődést ösztönző kulcsfontosságú törekvésekbe és részletesen beszámol arról is, hogy mindez milyen kihívásokat jelent a gazdaság számára a globális világjárvány alatti és utáni időszakban.
 
Különösen a leggyorsabban fejlődő digitális gazdaságok - mint az Egyesült Államok, Dél-Korea, Tajvan, Egyesült Arab Emírségek és Németország – múlták felül jelentősen az OECD növekedési ütemét 2020 második negyedévében, a globális lezárások közepén.[1] Kimagasló tehetségekkel, az ipar és az egyetemek közötti aktív együttműködéssel eredményesen vezettek be digitális termékeket a mindennapi használatba.

„A világjárvány a legjobb próbatétele most annak, hogy a világ milyen lépéseket tesz a digitalizációért. Világosabb képet kaphatunk arról, hogy a dinamikusan fejlődő digitális gazdaságok miként járulhatnak hozzá a gazdaság fejlődéséhez a globális zűrzavar idején, és hogyan tudnak alkalmazkodni" – mondta Bhaskar Chakravorti, a Fletcher globális üzleti karának dékánja.

A világ lakosságának közel kétharmada rendelkezik internet hozzáféréssel, de egy olyan szakaszba léptünk, ahol ez a hozzáférhetőség önmagában már nem elegendő.  Az olyan szempontok, mint a hozzáférés minősége, az intézményi háttér, a határozott törvényi szabályozás és a szolgáltatások iránti fogyasztói igény sokkal fontosabb tényezők lettek a digitális versenyképesség és fenntarthatóság meghatározásában. Ennek ismeretében a vállalkozások és a kormányok együttműködhetnek abban, hogy a világon élő 7,6 milliárd ember megismerhesse azokat a lehetőségeket, amelyeket egy digitálisan fejlett gazdaság kínál. 

A digitális evolúció és a digitális bizalom kilátásai

Az idei index két tényezőt vizsgál: a digitális evolúciót (Digital Evolution) és a digitális bizalmat (Digital Trust). A digitális evolúció a gazdaság állapotát jelzi a fizikai múlttól a digitális jelenig haladva. A digitális bizalom pedig az a híd, amely összeköti a digitális jelent az intelligens és inkluzív digitális jövővel.
 
A kutatás során a világ online népességének 95% -át térképezték fel és 12 éves adatokra támaszkodtak. 90 ország gazdaságában, 160 különböző indikátort vizsgáltak a digitalizáció témakörében és az országokat négy fő pillér - intézményi környezet, keresleti feltételek, ellátási feltételek, valamint az innováció és a változás képessége - alapján csoportokba osztották.

Kimagaslóan teljesítők (Stand Out) – például Szingapúr, Egyesült Államok, Hong Kong, Dél-Korea, Tajvan, Németország, Észtország, Egyesült Arab Emírségek, Izrael, Csehország, Malajzia, Litvánia és Katar – azok az országok, amelyek nemcsak digitálisan fejlettek, hanem még mindig gyors ütemben fejlődnek és a már meglévő adottságaikat hatékonyan használják ki.

A kiegyenlítettek/Fejlettek (Levelled Out) - mint például Svédország, Egyesült Királyság, Hollandia, Japán és Kanada – fejlett digitális infrastruktúrával, de csökkenő digitális fejlődési ütemmel rendelkező országok tartoznak ide. Az országhatáron kívüli piaci lehetőségek feltárása döntő fontosságú számukra a további növekedés érdekében.
 
A kitörők (Break out) - például Kína, India, Indonézia, Lengyelország és Oroszország – Nagyon gyorsan fejlődnek és gyorsan dolgozzák le hátrányukat a fejlettekkel szemben. Ha ezt a lendületet tartani tudják erős digitális gazdaságokká nőhetik ki magukat. Ezek az országok jó befektetési célpontot jelenthetnek, mivel nagy növekedési potenciállal rendelkeznek.

A leszakadók/Ugrásra készek (Watch Out) - mint például Nigéria, Uganda, Kolumbia, Peru, Pakisztán és Srí Lanka - számos infrastrukturális hiányossággal rendelkeznek. Ennek ellenére a fiatalok nagy lelkesedést mutatnak a digitális jövő iránt a közösségi média és a mobilfizetések fokozottabb használatával.
 
Az általuk számolt digitális bizalmi (Digital Trust) eredménymutató 42 ország gazdaságában 198 különböző indikátort vizsgál 4 fő szempont szerint: viselkedés, attitűd, környezet és tapasztalat.

• Az olyan gazdaságok, mint Brazília, Kolumbia és Mexikó, lendületet kaptak a viselkedési pontszámok alapján, ami azt bizonyítja, hogy elkötelezettek a közösségi média és más új technológiák iránt.

• Az olyan gazdaságok, mint Kína, Indonézia és Vietnam, egyre kedvezőbbnek látják digitális jövőjüket, amelyet a gyorsan növekvő digitális örökbefogadási lehetőségek is ösztönöznek.

• Politikai kapcsolatok kialakításával a fejlett gazdaságok, például Svédország, Hollandia és Dánia megoszthatják a bizalmi környezetet erősítő intézkedéseket, például a magánélet, a biztonság és az elszámoltathatóság politikáját. Ezekben az országokban a polgárok optimistábban viszonyulnak a digitalizáció jövőjéhez.
 
• Az olyan gazdaságok, mint az Egyesült Államok, Hong Kong, Tajvan, Dél-Korea és Szingapúr magas színtű tapasztalatokat nyújtanak az állampolgároknak, biztosítva a fejlett infrastruktúrát, a széles körű hozzáférést és a páratlan interakciót. Ezekhez a tapasztalatokhoz a magas szintű elkötelezettség párosul, amely egyértelmű előnyöket kínál a gazdaságoknak a „hozzáférésen túli” jövőben.

„Mivel egyre inkább a „digitálisan élünk” fontos megérteni, hogy bár a világ elképesztő mértékben digitalizálódik, az egyes országok eltérő fejlődési pályát járnak be. Európa gazdaságai digitálisan a legfejlettebbek közé tartoznak a világon, de ahogy a technológia fejlődik, a mi megközelítésünknek is lépést kell ezzel tartania. Európa politikai környezete nagyon támogató, intézményei, infrastrukturális lehetőségei és a fogyasztók erős bizalma lehetővé teszi a régió gazdaságainak fenntartható digitális vezetőként való boldogulását. ” mondta Mark Barnett, a Mastercard Europe elnöke.

A teljes jelentés itt tekinthető meg. További tájékoztatásért keresse fel sajtóosztályunkat.