A bankok optimistábbak, mint a cégek
A felmérést a KPMG Tanácsadó Kft. restrukturálási tanácsadó csoportja végezte 2010 elején. A kérdőíveket a vállalati hitelezéssel is foglalkozó bankokhoz, és 4 milliárd forintot meghaladó árbevételű vállalkozásokhoz juttatták el.
A kérdőíveket megkapta több vállalati érdekképviseleti szervezet is. Andrea Sartori, a KPMG restrukturálási szolgáltatásokért is felelős partnere szerint a vállalati vezetők körében továbbra is jelentős bizonytalanság uralkodik a jövőre vonatkozó kilátások tekintetében. "A vállalatok már a havi/negyedéves pénzügyi előrejelzéseik készítése során is olyan mértékű bizonytalansági tényezőket kénytelenek figyelembe venni, amilyenek korábban csak a hosszú távú tervezés során voltak jellemzőek" - idézi a vezetőt a KPMG közleménye.
Ugyanakkor nemcsak a válság alakulásának általános megítélésében van különbség a banki és a vállalati nézőpont között. A vállalatok döntő többsége úgy véli, a banki hitelezés a belátható időn belül továbbra is a jelenlegi, a korábbinál szigorúbb feltételek - vagyis szigorúbb fedezeti követelmények és szorosabb monitoring - mellett zajlik majd.
A bankok közel fele viszont úgy gondolja, hogy a szektor már 2011-től visszatér a korábbi évek kevésbé szigorú gyakorlatához. Palotai Zsolt, a KPMG restrukturálási osztályának munkatársa szerint ebben a véleményben az óvatos optimizmus mellett feltételezhetően az a várakozás is szerepet játszhat, hogy a bankok közötti verseny újra fokozódik majd. Ezt a feltételezést támasztja alá, hogy a bankok a vállalati hitelezésben óvatos növekedést várnak a bankszektor egészét tekintve a következő egy évben, amit szerintük a rövid lejáratú forinthitelezés fog alapvetően meghatározni.
Saját bankjuk várható teljesítményét ugyanakkor jellemzően a többiekénél magasabb szintre helyezték a bankvezetők, legyen szó akár a kihelyezések növekedéséről, akár a hitelportfóliók minőségének alakulásáról. Egyetértés mutatkozott a bankok és a vállalatok között abban, hogy a felszámolás kezdeményezését vagy a banki követelések értékesítését egyaránt a legkevésbé preferált eszköznek tartják a pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalatok esetében.
Ugyanakkor a bankok - a vállalatokat is meghaladó mértékben - kiemelt jelentőséget tulajdonítottak a hitelek átütemezésének, amennyiben az további fedezetek bevonása mellett történik meg. A vállalatok értékelésükben előrébb sorolták, tehát az átütemezésnél jobb eszköznek tartották egy kilábalási terv kidolgozását és megvalósítását. "A KPMG tapasztalata is az, hogy a legtöbb esetben érdemesebb minél hamarabb tervezett megoldást keresni egy akár nagyarányú átalakítást is igénylő vállalati problémára, mint az automatikus átütemezés eszközéhez nyúlni.
Az átütemezés esetleg csak a problémák jelentkezésének időpontját tolja ki, de eközben a társaság értékes időt veszíthet és piaci pozíciója is romolhat" - kommentálta a felmérés eredményét Palotai Zsolt. A bankbiztosok kiküldését a vállalatok meglepően negatívan ítélik meg, az általuk legrosszabbnak tartott három eszköz közül a bankbiztosok alkalmazása alig kedvezőbb, mint a követelés eladása vagy a felszámolás. Palotai szerint ennek oka feltehetően a bankbiztosi szerepkör jogi hátterének tisztázatlanságában, illetve az egyes konkrét esetek kapcsán szerzett negatív tapasztalatokban kereshető.
A banki hitelportfóliók várható minőségromlásában továbbra is az építőipart és az ingatlanszektort jelölték meg potenciális veszélyforrásként a bankok. Harmadik helyre került a pénzügyi szektor, ahol a válaszadók szerint elsősorban a lízingcégek tekinthetők meghatározó kockázati tényezőnek. A bankok döntő többsége a KPMG felmérése szerint a vállalati hitelfelvevők pénzügyi nehézségeivel kapcsolatos kérdések kezelésében elsősorban saját erőforrásaira támaszkodik. Csupán minden ötödik bank állította, hogy nemcsak eseti jelleggel, hanem rendszeresen alkalmaz külső tanácsadókat és szakértőket. A válaszadók ugyanakkor a jövőben növekvő fontosságúnak értékelték a külső tanácsadók és szakértők szerepét.
