A jegybankok a nem szokványos eszközökkel megnyugtatták a piacokat

Szapáry György ezt hétfőn a Budapesti Corvinus Egyetemen, a Heller Farkas Szakkollégium által a monetáris politikáról szóló szakmai konferencián mondta, hozzátéve, nagy kérdés az, hogy a világ nagy jegybankjai az eddig folytatott politikából hogyan lépnek ki. Az eddigi nem szokványos eszközök folytatásának feladása kommunikációs kockázatokkal, illetve inflációs feszültségekkel járhat - vélekedett.
    

"A monetáris politika csak rövid távon lehet hatásos, időt nyertünk a valóságos gazdasági problémák kezelésére" - emelte ki Szapáry György. A szakember kétszer töltötte be a Magyar Nemzeti Bank alelnöki tisztét, először 1993 és 1999 között, majd 2001-től 2007-ig.
    

Kifejtette: a válság kezdetétől a világ rangos központi bankjai - így az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed, az Európai Központi Bank (EKB), a Bank of England és a Bank of Japan - egyre gyakrabban és egyre nagyobb mértékben alkalmaztak nem hagyományos eszközöket a monetáris politika gyakorlatában. Ebben a Fed volt az élenjáró, az EKB csak nagyon óvatosan lépett.
    

A leginkább követett jegybanki gyakorlat az volt, hogy először az irányadó kamatot csökkentették, majd az úgynevezett minőségi lazítást vezették be, ami azt jelentette, hogy a likviditás bővítésére olyan állampapírokat is befogadtak fedezetként, amelyek nem rendelkeztek a legjobb minősítéssel. Majd csak ezt követően, a harmadik ütemben vált gyakorlattá a mennyiségi lazítás elindítása, folytatása - ismertette a volt jegybanki alelnök.
    

Szapáry György szerint a válság, majd a nem szokványos eszközök alkalmazása azzal is járt, hogy az egyes jegybankok mérlegfőösszegei jelentősen megugrottak, különösen a Fedé, és a Bank of England eszközállománya, valamint a négy rangos központi bank az általa követett célokon is változtatott. A Fed például határozottan megfogalmazta, hogy addig kell alacsonyan tartani a kamatokat, amíg 6,5 százalék alá nem esik az amerikai munkanélküliségi ráta, feltéve, ha az amerikai infláció nem emelkedik évi 2,5 százalék fölé.

A Bank of Japan pedig épp azt tartaná kedvezőnek, a gazdaság élénkítőjének, ha a pénzromlás évi üteme 2 százalékra menne föl - jelezte a szakember. Szapáry György kérdésre elmondta: a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramját jó kezdeményezésnek tartja, a jegybanki alapkamat csökkentését pedig hamarabb el kellett volna kezdeni.  (MTI)