A pénztárgépcsere kapcsán nem cél a szankcionálás

Az államtitkár tájékoztatása szerint ebben is egyetértés volt az adóhatóság vezetőivel tartott múlt szombati egyeztetésükön.

"A megbeszélés során egy kétfázisú ellenőrzési gyakorlatban állapodtunk meg. Legkésőbb augusztus 30-ig minden érintett vállalkozásnak meg kell igényelnie az üzembehelyezési kódot. Az átállás ellenőrzésének második fázisa október elsejétől a pénztárgép megléte vagy annak hiányában a megrendelések igazolása" - mondta az államtitkár.

Pankucsi Zoltán elmondta, hogy mindkét szerv azonos véleményen van a bírságolás tekintetében is, azaz, abban az esetben a pénztárgépcserére kötelezettet nem érheti joghátrány, ha a piaci elégtelenségek miatt nem jutott géphez. Ezt az adózás rendjét meghatározó törvény is megköveteli, ugyanis a jogszabály kimondja: nem szabható ki bírság, ha az adózó önhibáján kívül, külső tényezők miatt nem tudott betartani valamely előírást.

"Tehát egyértelmű, hogy az adóhivatal nem bírságolhat, ha a vállalkozás amiatt nem váltott a jogszabályban előírt határidőig új készülékre, mert az nem kapható - tette hozzá.

Az egyeztetésen egyetértés volt abban is, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy valamennyi érintett megtehesse a szükséges lépéseket, azaz a hatályos rendelet ne állítsa megoldhatatlan feladat elé a vállalkozásokat, azonban azt is, hogy a költségvetés komoly bevétel növekedést vár az intézkedéstől, és a megrendelés leadásának tényleges, gyakorlati akadálya nincs (már 5 forgalmazó is kínál új típusú pénztárgépet), ezért a megrendelési kötelezettséget nem lehet a messzi jövőbe tolni.

A bírságokkal kapcsolatban az államtitkár kiemelte: a csatlakozás minden vállalkozás számára kötelező, amely nyugtaadási kötelezettségének kötelezően pénztárgéppel tesz eleget. Ha valamely vállalkozás nem csatlakozik a rendszerhez, azaz nyugtaadási kötelezettségét a rendszer - 2013. augusztus 30. - hatálybalépését követően nem az állami adóhatósághoz online bekötött pénztárgéppel teljesíti, az úgy fog minősülni, mintha nyugtaadási kötelezettségét elmulasztaná, így a magánszemély kötelezett 500 ezer forintig, a nem magánszemély kötelezettet 1 millió forintig terjedő mulasztási bírságra, ismételt esetben akár üzletbezárásra is számíthat. Ez utóbbi azonban csak bizonyíthatóan rosszhiszemű és visszaeső adózói magatartás esetén fordulhat elő.

A mulasztási bírság kiszabását megelőzően az adóhatóság mérlegeli az eset összes körülményét, az adózó jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát, továbbá azt, hogy az ellenőrzés alá vont adózó az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el. A körülmények mérlegelése alapján az adóhatóság a mulasztás súlyához igazodó az adózási érdeksérelemmel arányos bírságot szab ki, vagy a bírság kiszabását mellőzi - tette hozzá.

Elmondta azt is: a 2013. augusztus 31-e, illetve 2013. december 31-e után már nem használható pénztárgépek esetében az üzemeltető választhat, hogy a pénztárgépet a használatból kivonja, vagy a szerviz közreműködésével selejtezi. Amennyiben az üzemeltető maga vonja ki a használatból a pénztárgépet, úgy erről köteles az állami adóhatósághoz adatszolgáltatást teljesíteni. A használatból kivont pénztárgép adómemóriáját köteles az adómegállapításhoz való jog elévüléséig megőrizni.

Az üzemeltetőnek lehetősége van a pénztárgép selejtezésére is, amelyet szerviz végezhet. Ebben az esetben a pénztárgép üzemeltetőjét nem terheli adatszolgáltatási kötelezettség, ugyanis azt a szerviz teljesíti az állami adóhatóság felé. A selejtezésnek része az adómemória kiszerelése is, amelyet az üzemeltető köteles megőrizni az adómegállapításához való jog elévüléséig.

A pénztárgép tulajdonos választása szerint dönthet úgy, hogy az eredeti funkciójára rendeltetésszerűen már nem alkalmas, azaz hulladékká vált pénztárgépet a gyártó/forgalmazó cég részére vagy a nyilvántartásba vett, illetve hulladékkezelői engedéllyel rendelkező vállalkozás részére adja át.

Az államtitkár kitért arra is, hogy az új pénztárgépek elektronikus, úgynevezett mobil kommunikációs csatornán érintkeznek majd az adóhivatallal. A kapcsolat megteremtésének biztosítása a jövőben egy időről időre jelentkező, csekély mértékű kiadás jelent a vállalkozásoknak. Ennek megfelelően a mobilszolgáltató kiválasztásakor a vállalkozások számára a legfontosabb kérdés az előfizetési díj mértéke, amely már ismert (2300 forint). Maga a szerződés minden valószínűség szerint teljesen standard lesz.

A kereskedelmi szövetség szerint "súlyos probléma", hogy "Rendelni lehet ugyan pénztárgépet, de nem biztos, hogy az megfelel a kereskedőnek" tekintve, hogy az átállásra kötelezettek az igények sokféleségét mutatva 518 féle pénztárgépet használhatnak, ezzel szemben alig pár típus van a piacon.

Ezzel kapcsolatban az államtitkár kifejtette: az adóhivatal az 1990 óta eltelt időszakban mintegy 800 pénztárgéptípust engedélyezett, azonban azon típusok száma, amelyeket elvben ma újonnan meg lehet vásárolni, kevesebb, mint 200. Azért elvben, mert ezek között nagy számban vannak speciális gépek. "Végeredményben azt lehet mondani, hogy ha ma egy átlagos kereskedő újonnan akar régi típusú pénztárgépet vásárolni, nagyjából két tucat különböző pénztárgéptípusból választhat, amelyeknél a megvásárolandó online bekötésre alkalmas pénztárgépek jellemzően korszerűbbek" - fogalmazott az államtitkár.