A szabad vasárnap és a szabadnapok kifizetésének javaslata is elakadt a Házban
A képviselők, kormánytagok és parlamenti bizottságok csaknem ezerötszáz törvényjavaslatot nyújtottak be a 2010-es kormányváltás óta, ezekből több mint nyolcszáz lett jogszabály. A nagyjából ötszáz ellenzéki indítvány közül viszont csak háromból. A visszavont, elutasított vagy új változatban benyújtott előterjesztések mellett is van azonban több mint harminc olyan javaslat, amelyet ugyan tárgysorozatba vettek, de a Ház végül nem döntött róluk.
Ezek között nagyjából fele-fele arányban vannak kormánypárti és ellenzéki indítványok. Az egyik legtöbb embert érintő javaslat Kósa Lajos Fidesz-alelnöké, aki tavaly szeptemberben kezdeményezte, hogy a ki nem adott szabadnapokat fizethessék ki 2014 elején. Ezt azzal indokolta, hogy sem az új munkatörvénykönyv, sem a közszolgálati törvény nem szól a korábbi években felhalmozott szabadságokról, csak a tárgyévi szabadságok kiadását rendezi. Indítványát a munkaügyi bizottság tárgysorozatba vette, de a parlament azóta sem kezdett vitát róla.
Ugyanez lett a sorsa annak a kereszténydemokrata kezdeményezésnek, amelynek célja, hogy a vasárnap ismét általános pihenőnap legyen, és csak azok dolgozzanak, akiknek munkája alapvető társadalmi szükség. A javaslatot 2010 decemberében terjesztette a parlament elé a KDNP, miután az előző ciklusban már eredménytelenül próbálkoztak vele. 2011 áprilisában a KDNP frakcióvezetője, Harrach Péter még azt valószínűsítette, hogy a nyári szünet előtt szavazhat a parlament a szabad vasárnapról, ám Orbán Viktor miniszterelnök a kormány első évét értékelő konferencián egyértelművé tette, még nem időszerű a kezdeményezés. Azt mondta, amíg nem lehet megélni heti ötnapi munkából, addig nincs lehetőség az üzletek vasárnapi zárva tartására.
Harrach Péter ezután közölte, pártja nem vonja vissza a törvényjavaslatát, de várnak napirendre tűzésével. A kisebbik kormánypárt képviselői 2011 tavaszán két másik indítvánnyal is csökkentették volna a munkanapok számát. Michl József augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját, Varga László pedig nagypénteket tette volna munkaszünetté. A foglalkoztatási bizottság mindkét előterjesztést tárgysorozatba vette, de az általános vitára alkalmasságukról nem döntött. Szintén csak a bizottsági szakaszig jutott a KDNP-s Bús Balázsnak, Óbuda polgármesterének az a tavaly nyári javaslata, hogy a trafikokra is vonatkozzanak az éjszakai alkoholárusítást tiltó önkormányzati rendeletek.
Négy kereszténydemokrata képviselő - köztük Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke - azt akarta elérni, hogy ne kelljen ebadót fizetni a vadászkutyák után, de a 2012. márciusi javaslatról sem szavazott a Ház. Ahogyan Lázár János akkori Fidesz-frakcióvezető kezdeményezéséről sem, amely lehetővé tette volna, hogy a bölcsődékben a működési engedélyben meghatározottnál tíz százalékkal több gyermeket lássanak el. A fideszes Rogán Antal arra tett javaslatot 2011 őszén, hogy magyar állampolgárságot kaphassanak azok az itt született gyermekek, akik születésükkel nem szereztek másik állampolgárságot, illetve nem állnak szülői felügyelet alatt. Végül erről sem döntött az Országgyűlés.
Nem szavaztak arról a 2011 végén benyújtott indítványról sem, amelyben fővárosi kormánypárti politikusok - köztük Rogán Antal - 2-ről 2,5 százalékra emelték volna a budapesti iparűzési adó mértékét, hogy a többletet a BKV finanszírozására fordítsák. A parlament még 2010 novemberében kezdte meg annak a jobbikos törvényjavaslatnak az általános vitáját, amely eltörölné a kommunista diktatúra idején biztosított politikai nyugdíj-privilégiumokat, és a pénzből a szocializmus áldozatait kompenzálná. Az ellenzéki párt azóta körülbelül hetvenszer kért szavazást arról, hogy az aktuális ülésen folytassák az elnapolt vitát, mindannyiszor eredménytelenül. Az MSZP 2012 őszén egy tízmilliárd forintos pénzügyi alap létrehozását javasolta az otthoni fagyhalálok megelőzéséért, ám kezdeményezésük nem jutott túl a bizottsági szakaszon. A jelenleg a Párbeszéd Magyarországért színeiben politizáló Karácsony Gergely még LMP-sként terjesztette be a ciklus legelején a kampányfinanszírozás átláthatóvá tételéről szóló indítványát, amelyben egyebek mellett azt kezdeményezte, hogy jelölőszervezetenként egymilliárd forintra emeljék az országgyűlési választási kampányra fordítható összeget.
Az előterjesztést - az ellenzékiek közül elsőként - 2010 júniusában a Ház tárgysorozatba vette, ám vitát nem kezdett róla, hiába kérte utána a politikus többször is a napirendre vételét. Az LMP-s Schiffer András a közbeszerzések átláthatóbbá tétele érdekében nyújtott be törvénymódosító javaslatot 2011 elején azzal a céllal, hogy azok az adatok is nyilvánosak legyenek, amelyek a költségvetésből finanszírozott megbízásokat teljesítő alvállalkozóknál keletkeznek. Ez az indítvány is elakadt a tárgysorozatba vétel után.
