A társasági törvény bekerül a Ptk.-ba
Cséfalvay Zoltán a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára úgy vélte, hogy nem szükséges a kötelező kamarai tagság, viszont ha a kamarák hasznos szolgáltatásokat nyújtanak, akkor a vállalkozók taggá válnak. Sárközy Tamás az osztrák példát említette, ahol a kamara egyik részlege figyeli a csalárd csődöket, és a kifizetetlen vállalkozók védelmében ügyvédi, sőt magánnyomozói szolgáltatást is nyújt.
A professzor az új Ptk.-nak azt a könyvét írja, amelyik a szervezetekkel, mint jogalanyokkal foglalkozik. A következő jogi személy jogalanyok tartoznak ebbe a körbe: gazdasági társaságok, szövetkezetek, egyesülések, egyesületek, alapítványok és költségvetési szervek. Ha a parlament jövő ősszel elfogadja az új Ptk.-t, akkor az 2013 első napján lép hatályba.
Cséfalvai Zoltán beszélt az adminisztrációs költségek csökkentéséről. A kormány 4 év alatt a jelenlegi 2.800 millió forint ilyen költséget 800 millióval akarja csökkenteni. Sárközy Tamás ezzel kapcsolatosan a holland példát idézte: 5 százalék adminisztrációs költség csökkentés tett ki 1 százalékos adócsökkentést. Véleménye szerint az elektronikus kormányzás - és tágabban: az elektronikus közigazgatás - az, amely alkalmas az ilyen jellegű költségek csökkentésére.
Miklóssy Ferenc a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke különösen a közbeszerzéseket tartotta bürokratikusnak. Miután Magyarország folyamatosan veszít versenyképességéből, az alelnök a finn példát idézte: a lélekszáma 5 millió, nincs nyersanyaga a fán kívül, a cégei mégis ott találhatók a csúcstechnológiában is. Amikor Finnországban tendert írtak ki atomerőmű építésre, három országon belüli cég is ajánlatott tett.
A skandináv példára válaszul Sárközy Tamás Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szavait idézte: Skandinávia jó hely, de unalmas. Magyarország folyamatosan dél felé halad, ahol zajlik az élet, és a korrupció. Egy felmérésre hívta fel a figyelmet: Hamburgban fele akkora a korrupció, mint Münchenben.
