Adócsalás?! Majd az EU lecsap!
Elmondta, a megállapodás részben annak köszönhető, hogy az öt kezdeményezésből álló csomagot részeire bontották. A magyar biztos egyúttal reményét fejezte ki, hogy a közeljövőben a többi javaslatról is létrejön a megállapodás. Emlékeztetett, hogy a csomaghoz tartozik a kamatjövedelem adóztatására vonatkozó irányelv módosítása, valamint az adminisztratív együttműködés javításáról szóló direktíva is, amely megszünteti a banktitkot mint hivatkozási alapot, és unión belül kötelezővé teszi az információadást.
Együtt kezelték ezeket a kérdéseket a Liechtensteinnel elért, csalás elleni megállapodás jóváhagyásának kérdésével, illetve a San Marinóval, Monacóval, Svájccal és Andorrával hasonló témában megkezdődő tárgyalások engedélyezésével is. Ami az adóbehajtás kölcsönös elősegítését illeti, azért van szükség előrelépésre, mert a számok azt mutatják, hogy ha egy adófizetőnek egy másik tagországban keletkezik adóköteles jövedelme, az kis százalékban jut el hazájának kincstárába - fejtette ki Kovács László.
Emlékeztetett arra is, hogy tavaly éppen az akadályozta a megállapodást, hogy a javaslatok külön-külön kerültek a miniszterek elé. Az a két ország ugyanis (Luxemburg és Ausztria), amely az automatikus információadás helyett még mindig a forrásadó visszatartását alkalmazza a kamatjövedelem adóztatásánál, a közös tárgyalás mellett érvelve késleltette a megállapodást. A két ország egyebek között azért igyekszik lassítani a megegyezést, mert úgy érzik, versenyhátrányt jelent számukra, ha a külső országok tovább alkalmazhatják a forrásadó visszatartását vagy legfeljebb kérésre lennének kötelesek információt szolgáltatni, míg az EU-tagországoknak automatikus információcserében kell részt venniük.
Az említett öt EU-n kívüli európai ország mellett tíz volt brit és holland gyarmatnak is van megállapodása az unióval a kérdésben, és a két lehetőség közül - kevés kivétellel - a forrásadó-visszatartást gyakorolják. Az EU-tagok közül 25 ország információt ad a kamatjövedelem kifizetésével egy időben, Luxemburg és Ausztria viszont forrásadót tart vissza, amelynek 25 százalékát átutalja, de nem jelöli meg a kedvezményezett adatait. Azok a befektetők pedig, akik nem szeretnének információval szolgálni arról, honnan származik a letétbe helyezett pénz, szívesebben helyezik el a forrásadót visszatartó országokban.
Bécs és Luxemburg e ponton azzal is érvel, hogy szerintük a számok azt is bizonyítják: nem hatékonyabb az információcsere, mint a forrásadó. Kovács László azonban úgy vélekedett, a kettőt nem lehet számszerűen összehasonlítani. Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium államtitkára sajtótájékoztatóján leszögezte: az adócsalás elleni küzdelmet illetően elvi vita nincs a tagországok között. A magyar delegáció vezetője egyetértett azzal, hogy a javaslatokat ne kezeljék egy csomagban. Úgy vélte, ennek köszönhetően a többi kérdésben is könnyebb lesz előrelépni.
