Átmeneti lesz az olajárcsökkenés - elemzői vélemények
A City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja, a Barclays - amely rendszeres olajpiaci prognózisokat is összeállít - a genfi egyezséggel kapcsolatos hétfői elemzésében közölte: nem tartja valószínűnek, hogy a szankciók enyhítése nyomán a piacon megjelenő iráni többletkínálat meghaladná a napi 400 ezer hordót a következő hónapokban. A jelenlegi globális kereslet közel jár a napi 90 millió hordóhoz.
A Barclays szerint az iráni nyersolajexport drasztikus növelését változatlanul akadályozzák a szankciók továbbra is fennmaradó elemei, valamint a jelenleg lezárt iráni termelőkapacitások újranyitásának műszaki nehézségei. A ház londoni szakelemzői szerint mindemellett - a Genfben elért fontos megállapodás ellenére - a tárgyalások következő szakaszát komoly kihívások terhelik. Az egyik fő kérdés az, hogy az irániak által tett engedmények "a padlót vagy a plafont jelentik-e", vagyis várhatók-e további engedmények, vagy a genfi eredmény a maximum, amire Irán hajlandó.
Ha az utóbbi eset az igaz, akkor az amerikai Kongresszust nagyon nehéz lesz rávenni az egyezség elfogadására - jósolták a Barclays londoni elemzői. A ház ezzel kapcsolatban kiemeli, hogy az Iránt sújtó legszorítóbb gazdasági szankciók zömét nem a Fehér Ház, hanem a Kongresszus kezdeményezte, és ezeket a döntéseket elsöprő kétpárti támogatással hagyta jóvá az amerikai törvényhozás mindkét háza. A Kongresszus ráadásul egyelőre semmiféle jelét nem mutatja annak, hogy kész lenne feloldani e szankciók bármelyikét, sőt jelenleg éppen további büntetőintézkedésekről tárgyal - hangsúlyozzák hétfői elemzésükben a Barclays londoni szakértői.
A ház szerint a következő hetekben "érdemes lesz odafigyelni" arra is, hogy a genfi megállapodást súlyosan elítélő izraeli retorika tovább élesedik-e, és a szaúdi reakciót is figyelni kell. A Barclays elemzői szerint ugyanis vannak olyan utalások, hogy az iráni atomprogramtól szintén igencsak tartó Szaúd-Arábia az általa is bírált genfi megállapodás nyomán esetleg megpróbál maga is atomfegyvereket beszerezni, például Pakisztántól. Márpedig ha a Közel-Keleten elindul egy atomfegyverkezési verseny, az valószínűleg semlegesítené az iráni nukleáris fejlesztési program befagyasztásának biztonsági hozadékát - vélekedtek hétfői értékelésükben a Barclays londoni szakértői.
A ház szerint az olajárak tartós csökkenését más tényezők is valószínűtlenné teszik, mindenekelőtt az, hogy a december 4-én esedékes OPEC-értekezlet közeledtével a globális alaptípusnak tekintett Brent olajféleség ára alacsonyabb, mint az olajexportáló csoport előző ülésén volt. Ennek nyomán valószínűsíthető, hogy az OPEC a jövő hónapban "hozzányúl" a csoportszintű kitermelési kvótához. Azok a kapacitástöbblettel bíró termelők, amelyek eddig feszített kitermeléssel igyekeztek pótolni az iraki és líbiai fejlemények által teremtett piaci ellátási kieséseket, valószínűleg most visszafogják kínálatukat. A kritikus izraeli nyilatkozatok folytatódása és az ennek potenciális geopolitikai következményeiből eredő kockázati prémium, valamint bármilyen arra utaló jel, hogy a térségben atomfegyverkezési verseny indul, illetve az iraki és a szíriai szektariánus feszültség további éleződése rontaná az egész régió kockázati profilját, és ez gyors fordulatot eredményezhet a Brent egyelőre enyhe árdinamikájában - jósolták a Barclays londoni szakértői.
A City egyik legnagyobb pénzügyi-gazdasági elemzőháza, a Capital Ecomomics iparági elemzői ugyanakkor azt a véleményüket emelték ki hétfői értékelésükben, hogy a hosszú távú, az évtized végéig terjedő előrejelzési horizonton már a jelentősebb olajár-leszorító hatások kerülnek túlsúlyba. A cég szakértői szintén valószínűtlennek nevezték azt, hogy a genfi megállapodás nyomán azonnal pótlólagos kínálati többlet jelenik meg a világpiacon, tekintettel arra, hogy a szankciók zöme még érvényben van.
A Capital Economics szerint azonban a Genfben elért eredmények javítják egy sokkal átfogóbb megállapodás jövő évi megkötésének esélyeit. Ennek alapján a ház azzal számol, hogy a nyersolaj hordónkénti átlagos világpiaci ára a 108 dollár körül mozgó jelenlegi szintekről 2014 végéig 90 dollárra, 2020 végéig 70 dollárra esik. A cég londoni elemzői szerint ha az Irán elleni szankciókat végül teljesen feloldják, az 2014-ben minimum egymillió hordóval, középtávon kétmillió hordóval növelheti a napi globális nyersolajkínálatot, ami már jelentős többlet a napi 90 millió hordós kereslethez mérve.
A Capital Economics szakértői szerint igen nehéz megjósolni ennek közvetlen hatását az olajárakra, ám megbízható becslések alapján azzal lehet számolni, hogy egymillió hordónyi "nem várt" pótlólagos nyersolajkínálat megjelenése 10 dollárral csökkenti az átlagos olajárat. A ház szerint ehhez hozzáadódik annak hatása is, hogy egy átfogó megállapodás a Nyugat és Irán között jelentősen enyhítené az általános közel-keleti feszültséget.
