Élettársad van nem házastársad? Akkor most kapaszkodhatsz!

Rengeteg a tévhit és a félinformáció

Bár valamivel többen ismerik az élettársak vagyonjogi helyzetére vonatkozó szabályokat, mint korábban, még mindig sokan rendelkeznek téves információkkal – derült ki egy reprezentatív közvélemény-kutatás eredményeiből.

Annak ellenére, hogy Magyarországon csaknem egymillió ember él élettársi kapcsolatban, a lakosságnak mindössze körülbelül a fele tudja, hogy az élettársakra más vagyonjogi előírások vonatkoznak, mint a házastársakra.

Öröklés? Szinte semmi!

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara, vagyis a MOKK megbízásából készült felmérés arra is rámutatott, hogy csupán minden harmadik válaszadó tudja: az élettársak nem válnak automatikusan egymás örököseivé.

Sokan csak társuk halálát követően szembesülnek azzal, hogy végrendelet hiányában semmilyen rész nem illeti meg őket a hagyatékból.

Az élettárs jogilag nem házastárs

A magyar lakosság hozzávetőleg fele tudja, hogy az élettársi kapcsolatban élőkre nem ugyanazok a jogi szabályok érvényesek, mint a házaspárokra. Ezt mutatta ki a Kantar Hoffmann nyáron elvégzett, országos és reprezentatív közvélemény-kutatása, amely a MOKK megbízásából készült.

A vizsgálat ugyanakkor azt is feltárta, hogy a lakosság másik fele tévesen ítéli meg az élettársak jogi helyzetét. Különösen figyelemre méltó, hogy az élettársi kapcsolatban élők körében az átlagosnál magasabb volt a helytelen választ adók aránya.

Pedig különösen fontos lenne ismerni a vagyonjogi előírásokat, hiszen az elmúlt évtizedek során folyamatosan emelkedett az élettársi kapcsolatok száma. A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi, 2016-os felmérése szerint minden tizedik magyar ezt az együttélési formát választotta a házasság helyett. Aktuálisabb adatok az idén októberben megtartott népszámlálás után válhatnak ismertté.

Az életben társak, a vagyonban azonban alapesetben nem

A házaspároktól eltérően az élettársak a törvény alapján az együttélésük teljes időtartama alatt önálló vagyonszerzők maradnak. Ez azt jelenti, hogy eltérő megállapodás, például élettársi vagyonjogi szerződés hiányában jogilag nem keletkezik közös vagyonuk.

Amennyiben a kapcsolat véget ér, az élettársak nem automatikusan fele-fele arányban osztoznak a megszerzett vagyonon, ahogyan az a házastársaknál történhet. Mindketten akkora részt követelhetnek a másiktól, amilyen mértékben hozzájárultak a vagyongyarapodáshoz.

„Ha két ember hosszabb időre tervezi a közös életét, célszerű előre rendezniük a vagyoni viszonyaikat. Egy élettársi vagyonjogi szerződéssel a házastársakhoz hasonló módon rendelkezhetnek az együttélésük során megszerzett vagyon sorsáról.

A megállapodásban részletesen meghatározhatják, hogy melyik fél milyen mértékben járul hozzá a közös kiadásokhoz, illetve később mire tarthat igényt” – fogalmazott dr. Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke.

Az ilyen szerződés azonban kizárólag akkor tekinthető érvényesnek, ha közjegyzői okiratba foglalják, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratként készül el.

Az otthon, egymás között megírt megállapodás akkor sem érvényes, ha azt tanúk aláírásukkal igazolják.

A házastárs automatikusan örökölhet, az élettárs azonban nem

Az öröklés területén is alapvető eltérés van a házasság és az élettársi kapcsolat között. A törvényes öröklési rend alapján a házastársat haszonélvezeti jog illeti meg a közösen használt lakóingatlanon, valamint az ahhoz tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon. Az ingatlan tulajdonjoga ugyanakkor az elhunyt leszármazóira száll.

Az özvegy emellett a hagyaték további részéből egy gyermekrészt örököl.

Az élettársak ezzel szemben nem számítanak egymás törvényes örökösének. Végrendelet hiányában ezért semmit sem örökölnek elhunyt párjuk után. Amennyiben nincs tulajdonrészük a közösen lakott ingatlanban, az örökösök akár ki is költöztethetik őket.

Még a közös gyermek sem elegendő

Sok élettárs csak a hagyatéki tárgyalás során döbben rá, hogy hiába élt együtt a párjával akár több évtizeden keresztül, és hiába született közös gyermekük, ettől még nem váltak egymás örökösévé.

Ezért azoknak az élettársaknak, akik haláluk után is gondoskodni szeretnének párjukról, célszerű végrendeletet készíteniük.

A közjegyző előtt elkészített végrendelet egyik legfontosabb előnye, hogy megfelel a szükséges formai és tartalmi követelményeknek, így nem támadható meg sikeresen. Az is biztosított, hogy a dokumentum előkerüljön a hagyatéki eljárás során, mivel a közjegyző az általa készített végrendelet létét minden esetben rögzíti a Végrendeletek Országos Nyilvántartásában.

Sokan még mindig nem ismerik a szabályokat

A MOKK megbízásából nyáron elvégzett közvélemény-kutatás eredményei szerint az előző évhez viszonyítva kis mértékben javult a magyar lakosság tájékozottsága az élettársak vagyonjogi helyzetével kapcsolatban.

Idén a válaszadók 35 százaléka tudta biztosan, hogy végintézkedés nélkül az élettársak nem örökölhetnek egymás után, miközben 40 százalékuk helytelenül válaszolt. Egy évvel korábban, 2021-ben még csupán a megkérdezettek negyede adott helyes választ, míg az emberek fele tévesen ismerte a szabályt. A válaszadók 25 százaléka egyáltalán nem tudott felelni a kérdésre.

Szintén széles körben elterjedt tévhit, hogy az élettársakat pontosan ugyanazok a családi támogatások és kedvezmények illetik meg, mint a házaspárokat. A megkérdezettek egyharmada gondolkodott így, és mindössze tízből négyen tudták helyesen, hogy az élettársak nem jogosultak valamennyi, házaspárok számára elérhető kedvezményre.

A felmérés résztvevőinek csupán egyharmada volt tisztában azzal is, hogy élettársi kapcsolat esetén a felvett hitel vagy más tartozás nem válik automatikusan közössé.

Pozitív eredmény ugyanakkor, hogy a válaszadók csaknem kétharmada tudta: az élettársak is köthetnek vagyonjogi szerződést, amelyben előre és egyértelműen rendezhetik a vagyoni viszonyaikat.

A megkérdezettek közel 80 százaléka azzal is tisztában volt, hogy amennyiben az élettársak közjegyző előtt nyilatkoznak kapcsolatuk fennállásáról – ami több családtámogatás igénybevételének előfeltétele –, a közjegyző a felek kérelmére bejegyzi a nyilatkozat tényét az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába.