A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) közelmúltban meghozott határozatának lényege, hogy – a korábban már elérhető hagyományos réz hálózati infrastruktúrán túl – megteremti a lehetőségét az új generációs hálózatokhoz való hozzáférésre a nagykereskedelmi piacokon, ezáltal komoly versenyhelyzetet és piacszerzési esélyt teremt az alternatív szolgáltatók számára a nagyok mellett. A jelentős üzleti lehetőségek ellenére a piaci szereplők mérsékelten optimisták, hiszen bár a lehetőség adott, a siker nem garantált.

Az internet előfizetések alakulása a hozzáférés típusa szerint

„Az NMHH határozata következtében egy nagyjából két-három éves intenzív növekedésre számítunk a piacon, ami nem az ügyfelek számának növekedéséből, sokkal inkább a piac átrendeződéséből adódik” – mondja Takács Krisztián, a Business Telecom Kft. (BTel), Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő alternatív távközlési szolgáltatójának ügyvezető igazgatója.

Vezetékes szélessávú előfizetések becsült száma

Mitől várható az átrendeződés?

Az új generációs hálózatok elérése kiemelten fontos az alternatív szolgáltatók számára, hiszen így versenyképességük oly mértékben javulhat, amire eddig nem volt lehetőségük. Ezeknek a hálózatoknak ugyanis jóval nagyobb az elérhető legmagasabb adatátviteli sebessége, ezáltal lehetőséget nyújtanak arra, hogy a jogosultak nagy sávszélességű internet-, vagy akár televíziós műsorszolgáltatást nyújthassanak az előfizetők számára – tehát a nagyok mellett az alternatív szolgáltatók is valóban versenybe szállhatnak.

Optikai szálas szélessávú internet előfizetések száma

Az átrendeződés első szakasza a szabályozásból következik, azáltal, hogy két táborra osztja az alternatív szolgáltatókat: azokra, akik az inkumbens szolgáltatókkal szerződve hozzáférnek majd az új generációs hálózatokhoz is, valamint azokra, akik számára méretüket és ügyfélkörüket tekintve már ez a lépés is túlságosan nagy költségteher. A legnehezebb helyzetben a legkisebb, helyi vagy térségi szolgáltatók vannak. Sokuk saját, a mikrohullámú technológia korábbi generációját képviselő hálózattal rendelkezik, amely a térségükbe érkező újabb technológiákkal és a rájuk épülő szolgáltatásokkal már nem képes versenyezni. A jobb ár-érték arányú szolgáltatásokat választó ügyfelek elvándorlásával ezek a kis szolgáltatók elérik azt a kritikus pontot, ahonnan zsugorodó ügyfélkörüket már nem tudják haszonnal ellátni, és működésük veszteségbe fordul.

„Ezek a szolgáltatók a mérethatékonyság alapján két út közül választhatnak: eladják cégüket és vele ügyfélkörüket a nagyobb alternatív szolgáltatóknak, vagy némi befektetéssel helyet keresnek maguknak a távközlési piac nagykereskedelmi modelljének valamelyik szintjén, és ott működnek tovább” – véli Takács Krisztián.

A közepes hal megeszi a kis halat

A legkisebb veszteséges cégek felvásárlói az alternatív távközlési piac nagyobb, jellemzően országos szolgáltatói lesznek, hiszen ügyfélszámuk és bevételük dinamikus növekedése képes szinte azonnal kompenzálni egy-egy megszerzett kis cég veszteségét. A BTel tapasztalata szerint a kisebb és nagyobb alternatív cégek között a legalább tízezres országos ügyfélkör és a széles szolgáltatás-kínálat megléte lehet a választóvonal. A következő években várható, hogy egyedül a vonal fölött elhelyezkedő, növekedést felmutató cégek lesznek megfelelő helyzetben ahhoz, hogy a piacon megjelenő újabb technológiákat, IP-alapú szolgáltatásokat (pl. hang, térfigyelés, videó- és TV-jelek) viszonylag gyorsan beemeljék a kínálatukba és megtérülő módon, akár „mindent egy helyen” rendszerben biztosítsák ügyfeleiknek. A jelenlegi, összesen 417 szereplős alternatív távközlési piac tehát jelentős átrendeződés előtt áll, melynek eredményeképpen a ma is aktív 320 körüli piaci szereplők közel egyharmada is eltűnhet a piacról. 

A BTel, mely eddigi sikerét vezetői távközlési tapasztalatának, egyedi üzleti stratégiájának és piacépítési modelljének köszönheti, évek óta tartó dinamikus növekedése révén felvásárlói oldalról már korábban is tapasztalta a piac fokozatos átrendeződését. A kecskeméti székhelyű hazai vállalat további növekedését ma már tőkepiaci formában, vállalati kötvények kibocsátásával tervezi finanszírozni.