Az EU mindent megtesz a válság visszafogásáért
Olyan rendszerről van szó, amely a problémákat lehetőleg megelőzve, eseti alapon magánszektorbeli hitelezőket is mozgósítva és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szabályaival teljes összhangban működik - szögezte le az uniós pénzügyminiszterek találkozóját követő sajtótájékoztatón Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfő, az euróövezeti országok pénzügyminiszteri csoportjának (Eurócsoport) elnöke. Hozzátette, a rendszer a jelenlegi, átmeneti (akár 750 milliárd euró megmozgatására is képes) válságkezelési mechanizmusra épül majd.
A találkozóról kiadott közlemény emlékeztetett arra, hogy az uniós tagországok állam- és kormányfői legutóbbi értekezletükön már megállapodtak abban: az euróövezet szilárdságának megóvása érdekében létre kell hozni az állandó stabilitási eszközt a görög válság idején kialakított - három évre szóló - átmeneti rendszer utódjaként. Most a miniszterek egyértelművé tették, hogy az új rendszer is a jelenleg érvényesülő szigorú feltételek teljesülése mellett ad majd támogatást szükség esetén.
Ez utóbbi egyebek között azt jelenti, hogy a kérelmező országnak olyan kiigazítási és adósságrendezési programmal kell rendelkeznie, amelyet az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank (EKB) és az IMF is elfogad. A privátszektor bevonására legkorábban 2013 közepén kerülhet sor, és lényegében csak abban az esetben, ha valamely tagállam az államcsőd helyzetébe kerül - derül ki az Eurócsoport közleményéből. Mindig eseti alapon vizsgálják meg, milyen formában lehetséges a magánbankok részvétele. A rendszer hatásvizsgálatát már 2016-ban elvégzik.
Herman Van Rompuy, az EU-tagországok állam- és kormányfői tanácsának állandó elnöke a találkozó után üdvözölte az új rendszerrel kapcsolatos döntéseket, és bejelentette, hogy azokat már tükrözni fogja az a javaslata, amelyet december 16-án nyújt be a kormányfői tanácsnak az uniós szerződés korlátozott jellegű módosításáról. Jean-Claude Trichet EKB-elnök annak fontosságát hangsúlyozta, hogy az új rendszer - különösen a magánbankokat illetően - hasonlóan működik majd, mint a jól bevált IMF -gyakorlat. A magánszektor bevonásához elsősorban Németország ragaszkodott, de kompromisszumos megállapodás helyszíni források szerint jelentősen elmarad attól, amit Berlin eredetileg szeretett volna elérni.
Angela Merkel német kancellár a vasárnapi találkozó előtt telefonon konzultált az unió több vezető illetékesével. Wolfgang Scha:uble német pénzügyminiszter az ülés után úgy nyilatkozott: a megállapodás azt jelenti, hogy a Németország vezette uniós politika "bölcs politika". Olli Rehn pénzügyi biztos és Didier Reynders, a teljes EU-ülést elnöklő belga pénzügyminiszter a sajtótájékoztatón a két mechanizmus közi folytonosságot, illetve annak jelentőségét emelték ki, hogy az új eszköz elegendő, meggyőző nagyságrendű forrással rendelkezik majd. (MTI)
