Így nem lesz az első lakás vásárlása kudarcok forrása

Az ingatlanárak továbbra is növekednek, ami a legkevésbé sem kedvező azok számára, akik éppen lakásvásárlás előtt állnak, azonban a KSH adatai alapján a házasságkötési kedv az elmúlt 12 hónapban megélénkült és az egyes otthonteremtési támogatások igénylésének közelgő határnapja is azt feltételezi, hogy emelkedhet azoknak a száma, akik első lakásuk megvásárlásának céljából lépnek idén az ingatlanpiacra.

Az első saját otthon megtalálásáig sok esetben rögös út vezet, a pénzügyi nehézségek mellett még számos más kérdés is felmerülhet, esetenként az elképzelések és lehetőségek összehangolásához kényszerű döntéseket is meg kell hozni. Ezért érdemes előre tisztázni azt, hogy milyen elvárásaink vannak az ingatlannal kapcsolatban, miben tudunk szükség esetén kompromisszumot kötni és mi az, amiről semmi esetre sem mondanánk le.

„Bár sokak számára az ideális otthonról egy családi ház jut eszébe, első lakásként jóval nagyobb a realitása és talán praktikusabb választás is egy társasházi kétszobás lakás. Természetesen az egyéni élethelyzetektől, elvárásoktól és lehetőségektől is függ az, hogy ki hol tudja elkezdeni az önálló életet, de számos olyan szempont van, amit előre mérlegelve könnyebben tudunk döntést hozni és elkerülhetjük a későbbi kellemetlen meglepetéseket” – mondja Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

Kicsi, nagy, új vagy használt

Ha megérett az első lakás megvásárlásának gondolata, érdemes először azt tisztázni, hogy hol, mekkora és milyen adottságú legyen az új otthon. A lakás méretének megválasztása függ attól, hogy hányan költözünk: míg egy személynek elegendő lehet egy garzonlakás, pároknak már inkább két szobában érdemes gondolkodni, és ha belátható időn belül gyerek is érkezhet a családba, akkor kalkuláljunk azzal, hogy még egy szobára lesz szükségünk legkésőbb akkor, amikor az iskolás korba lépett. Az ideális lokáció elsősorban egyéni preferencia függvénye, de érdemes mérlegelni, hogy mennyi időt töltünk majd naponta ingázással, és korántsem biztos, hogy a jelenlegi munkahelyünk közelében érdemes otthont keresnünk, ha hosszú távon nem tervezünk ott dolgozni.

Fontos, hogy az adásvétel előtt alaposan felmérjük az ingatlan műszaki állapotát, lehetőség szerint vegyük igénybe szakértő segítségét ahhoz, hogy meggyőződjünk arról, nincsenek rejtett hibák és tanácsot kapjunk az elvégzendő felújításokkal kapcsolatban. Az ingatlan tájolása és benapozottsága is fontos szempont, ezért érdemes több napszakban is felkeresni a kiszemelt lakást. A megtekintés alkalmával próbáljuk ki a lakás víz- és fűtési rendszerét és mérjük fel a nyílászárók állapotát. Ha van a lakáshoz garázs és/vagy tároló, azokat is mindenképpen szemrevételezzük. Sok kellemetlen meglepetést kerülhetünk el, ha a közös képviselőnél előre tájékozódunk a lakás kintlévőségeiről, a lakóközösségről, házirendről, az épület műszaki állapotáról és a tervezett, lakóközösséget akár anyagilag is terhelő beruházásokról.

Míg a használt lakások általában egyértelműen olcsóbbak az újépítésűeknél, a döntés során több tényezőt is érdemes mérlegelni. Egy megbízható beruházói háttérrel rendelkező, kulcsrakész új lakás megvásárlása kevesebb kockázatvállalással jár egy használt lakás felújításánál, bővítésénél és az újépítésekre jellemzően több támogatás igényelhető. Ugyanakkor a nagyobb lakóparkok szakaszos átadása miatt előfordulhat, hogy még éveken keresztül építési terület fogja körbevenni új otthonunkat és ha fontos, hogy egy belvároshoz közeli, jó infrastruktúrájú, már beépült közegben éljünk, akkor valószínűleg használt lakások közül fogunk tudni válogatni. Az újépítésű lakás mellett szóló további érv – összehasonlítva a klasszikus bérházakkal –, a jellemzően alacsonyabb rezsiköltség és a modern életvitelhez jobban alkalmazkodó térkihasználás.

A lakás ára még nem minden

A vételár mellett a legnagyobb egyszeri költség az ingatlanszerzési illeték, ami alapesetben az ingatlan forgalmi értékének 4 százaléka, azonban a 35 év alatti fiatalok első lakásvásárlás illetékkedvezményével ez 2 százalékra csökken, ha az ingatlan értéke nem haladja meg a 15 millió forintot. A jogszabály szerint az minősül első lakástulajdont szerzőnek, akinek még nem volt lakástulajdona, vagy lakástulajdonban 50 százalékot elérő tulajdoni hányada. A vételár mértékétől függetlenül, használt és újépítésű lakásokra is igaz, hogy a CSOK igénybevétele esetén egyáltalán nem kell a vagyonszerzési illetéket megfizetni.

Az ingatlanvásárlás további kötelező költsége az általában fél és egy százalék közötti ügyvédi díj, amit minden esetben a vevő fizet. Az ügyvédválasztás szabad, azonban a legalacsonyabb díj mellett érdemes azt is figyelemben venni, hogy mekkora tapasztalattal rendelkezik ingatlan adásvétel területén. A költözés, felújítás és új bútorok beszerzése szintén az egyszeri költségeket növelik, az ingatlanhitel pedig hosszú távon is fix kiadás jelent, ezért érdemes előre és alaposan körbejárni azt, hogy milyen feltételekkel, mekkora összegű és futamidejű hitelt kaphatunk a kiválasztott ingatlanra, vagy akár előzetes értékbecslést kérni a hitelintézettől.

A kiadásokat jelentősen csökkentheti, ezért érdemes előre tájékozódni arról, hogy milyen otthonteremtési kedvezményeket vehetünk igénybe, és persze tisztában kell lenni ezek feltételeivel (mint például, hogy általános szabályként a támogatott hitelek igénybevételekor, bizonyos ideig az adott ingatlanban kell állandó lakóhelyet létesíteni). Fontos szem előtt tartani azt, hogy az érvényben lévő kormányrendeletek alapján 2022. június 30-áig igényelhető a Falusi CSOK, a Babaváró Hitel, az Otthonfelújítási támogatás és a CSOK-hoz kapcsolódó lakásépítési áfa visszatérítési támogatás igénylésének határideje pedig 2022. december 31-én jár le.