Az I. negyedévben is folytatódhatott a magyar recesszió
Az Európai Bizottság 3% fölötti 2013-14. évi költségvetési hiánytól tart, ezért a következő hetekben kiigazító lépések bejelentése várható, amit a II. félévben választási lazítás követhet - olvasható a GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzésében.
A GKI 2013-ban (2,5%-os inflációt feltételezve) a reálkeresetek 1,5%-os növekedésére számít. A nyugdíjak reálértéke – mivel azok idén a kormány eredeti inflációs előrejelzésének megfelelően 5,2%-kal bővülnek – kb. 2,5%-kal emelkedik. A családi pótlék és az egyéb szociális jövedelmek, valamint a cafeteria reálértéke azonban csökken. Nő viszont a külföldön dolgozók családjuknak hazautalt jövedelme. Mindezek alapján a reáljövedelmek bő 1,5%-os emelkedése várható. A sok-féle (banki, baráti-családi, rezsi-) tartozás által sújtott, gyakran munkahelyét vagy nyugdíjának majdani értékét is veszélyben érző, bizonytalan jövőt látó lakosság azonban nem vagy alig növeli fogyasztását.
A beruházások 2013-ban 2%-kal tovább csökkennek, a kétezres évek első évtizedében még 20-25%-os beruházási ráta idén 17% alá esik. Ez kirívóan alacsony arány, már a tőkeállomány megújítását se nagyon fedezi. A jegybanki kamatcsökkentés és az alacsony kamatozású hitelek meghirdetése nyomán a legjobb cégek olcsóbban jutnak hitelhez. Ez azonban a kiszámíthatatlan állami magatartás és a csökkenő belföldi kereslet miatt rendkívül kedvezőtlen üzleti környezetben aligha vezet a növekedés gyorsulásához.
Az infláció egyébként is lassulna, de az erőszakos és nem piaci alapokon nyugvó kormányzati beavatkozások – a rezsicsökkentés – hatására átmenetileg történelmi mélységekbe süllyed. A költségvetési kiadásból és a szolgáltató vállalatok tőkefeléléséből finanszírozott árcsökkentés 2014 második felében újabb inflációs hullámot fog elindítani.
Az Európai Bizottság május 3-i értékelése szerint Magyarország sem 2013-ra, sem 2014-re nem éri el a 3% alatti költségvetési hiányt, így a 2%-os GDP-arányos 2012. évi deficit nem minősül fenntarthatónak. Az eltérés azonban nem jelentős, így azt a kormány feltehetőleg heteken belül (pl. adóemelések bejelentésével) kezelni fogja. A kormány nemcsak az EU-t szeretné meggyőzni a szigorú költségvetés iránti elkötelezettségéről, de egyidejűleg mozgásteret is akar teremteni magának a választási költekezéshez. Mivel ezzel az EU is tisztában van, lehetséges, hogy Magyarország az újabb kiigazítás után is csak „feltételesen” kerül ki a túlzottdeficit-eljárás alól. A költségvetési és monetáris lazításnak az esetleges EU-szankciók mellett a pénzpiacok reakciója, a forint gyengülése szab majd valamennyire határt.
A GKI végeredményben a GDP 3,5%-a körüli 2013. évi deficitre számít, de ennél magasabb hiány sem zárható ki; például a telekom-adóra vonatkozó, késői és kedvezőtlen EU bírósági ítélet, vagy még erőteljesebb választási költekezés esetén.
