Az MNB szerint túl optimista a költségvetés
Hangsúlyozta: az idei és a jövő évi hiánycél tartható, de a költségvetés szerkezete és a fiskális fenntarthatósággal kapcsolatban aggodalmak merülnek fel. Hozzátette: az átmeneti bevételnövelő intézkedések kiesését követően a költségvetés hiánya 2012-től újra növekedésnek indulhat, a hiánycsökkentéshez a kiadások mérséklésére lesz szükség. Az állami pillérbe visszalépők utáni vagyonbevétel egyszeri hatásának kifutása az MNB szerint 700 milliárd forintos lyukat ütnek költségvetésen, ezzel a hiány újra 5-6 százalék közé ugorhat. Gondnak nevezte, hogy a kormány közép távon magasabb inflációval számol a jegybank által megfogalmazott inflációs célnál.
Karvalits Ferenc hangsúlyozta: az elkövetkező években az államadósság csökkentésének kiemelt gazdaságpolitikai prioritásnak kell lennie. Hozzátette: a költségvetés legfontosabb gazdaságpolitikai céljának a hitelesség helyreállítása kell, hogy legyen, ennek leghatékonyabb eszköze, ha a magyar államadósság középtávon fenntartható, csökkenő pályára áll. Elmondta: a kormány a költségvetéshez kapcsolódó prognózisában igen jelentős, a 2013-2015 között évi 3 százalékos foglalkoztatás-bővüléssel számol, ami jóval meghaladja azt a foglalkoztatás-bővülést, ami a válság előtti időszakban bekövetkezett.
Rámutatott: az MNB szakértőinek saját számításai szerint az eddig megtett intézkedések évente nagyjából 0,6-0,7 százalékos többletfoglalkoztatást generálhatnak a válság előtti időszakhoz képest. Az alelnök szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium igen optimista a beruházások várható alakulását, növekedését tekintve is. A kormány által felvázolt középtávú tervben 10 százalék feletti beruházás bővülés szerepel, ez a növekedési ütem azonban a rendszerváltás óta tartósan soha nem volt megfigyelhető - mondta a jegybank alelnöke. Karvalits Ferenc kiemelte: a kormány prognózisa nem "árazza be" az európai növekedés esetlegesen kedvezőtlen alakulásából adódó kockázatokat sem.
Egy ilyen forgatókönyv a magyar gazdaság várható alakulására is negatívan hathat, különösen azt figyelembe véve, hogy egyes számítások alapján az európai gazdasági bővülés alatta marad a válság előtti gazdasági bővülési ütemnek. Elmondta: emellett az ágazati különadók, a pénzügyi intézményekre kivetett adók abba az irányba mutatnak, hogy a beruházások bővülési üteme még a befektetők által kedvezően fogadott gazdaságpolitikai elképzelések esetén is visszafogottan alakulhat. Kiemelte: az MNB szakértői szerint a magyar gazdaság potenciális növekedési üteme évi 2,5 százalékra becsülhető legfeljebb, ez még a legjobb esetben is, beszámítva a közelmúltban bejelentett nagy beruházások és kormányzati intézkedések hatását, maximum 3 százalék körüli szintre emelkedhet. Negatívan értékelte azt is, hogy a államháztartás stukturális egyenlege 2011-ben várhatóan jelentősen romlik. (MTI)
