Az S&P is büntette Görögországot
Az S&P a szerdai londoni bejelentés szerint a hosszú futamú görög adósosztályzatot az eddigi "A mínusz"-ról a közepes befektetői sáv felső szélére, "BBB plusz"-ra sorolta át. Az új osztályzatot is azonban negatív kihatású figyelőlistán hagyta a cég, ami erőteljes utalás a várható közeli újabb leminősítésre.
Nemrég egy másik nagy hitelminősítő, a Fitch Ratings is visszaminősítette Görögországot a "BBB" kategóriába, szintén "BBB plusz"-ra gyengítve a görög osztályzatot. Görögország az első - és eddig az egyetlen - olyan euróövezeti tagállam, amelyet több hitelminősítő is visszasorolt a közepes "BBB" osztályzati sávba.
A Standard & Poor's a szerdai leminősítéshez fűzött londoni indoklásában kiemelte: a ház valószínűtlennek tartja, hogy a görög kormány által a magas államháztartási hiány csökkentésére nemrégiben bejelentett intézkedések önmagukban elégségesek lennének az államadósság-teher fenntartható mérsékléséhez.
Az S&P azzal is számol, hogy a közfinanszírozási rendszer reformját célzó kormányzati kezdeményezések olyan mértékű belső ellenállásba ütköznek, amelyeket hosszú évek kitartó erőfeszítéseivel lehet csak leküzdeni - áll az elemzésben. A Standard and Poor's az idén és jövőre is "kétszámjegyű" államháztartási hiányt vár a hazai össztermék (GDP) százalékos arányában mérve, és - jóllehet az általa valószínűsített deficit mértékét nem közölte - a cég ennek nyomán 2010-ben 126 százalékos, 2012-ben már 138 százalékos GDP-arányos görög államadósság-szintet jósol.
A hitelminősítő közölte: három-négy hónapig vár a következő minősítési lépéssel, és arra számít, hogy ez idő alatt a kormány további részletekkel szolgál költségvetési konszolidációs stratégiájáról. Ha politikai megfontolások vagy a társadalmi nyomás hátráltatná az adósságteher kordában tartására szánt intézkedések kidolgozását, az a görög adósosztályzat újabb leminősítését eredményezheti - áll a Standard & Poor's szerdai londoni elemzésében.
Más nagy londoni házak szerint Görögország költségvetési és adóssághelyzete most már a közép-kelet-európai eurótagjelölt gazdaságokénál is számottevően gyengébb. A JP Morgan bankcsoport londoni részlegének minap kiadott összehasonlító elemzésében az állt, hogy a görög államháztartás strukturális deficitje az idén eléri a hazai össztermék 12,6 százalékát, miközben az így számolt hiány Romániában várhatóan 7,1 százalék, Lettországban 6,4 százalék, Magyarországon pedig 2,2 százalék lesz.
A cég londoni elemzői szerint "történelmi perspektívában tekintve" talán a Magyarország által az elmúlt három évben végrehajtott költségvetési kiigazítás a legjobb követendő példa Görögország számára, mert "nagyjából ez az a szigorítási mérték, amelyre Görögországnak is szüksége lenne". A Barclays Capital befektetési bankcsoport új elemzése szerint ugyanakkor Görögország költségvetési és adósságproblémái megnehezíthetik az euróövezeti tagjelölt országok, köztük Magyarország helyzetét is a valutauniós csatlakozás szempontjából, mivel erős érvekkel szolgálhatnak azoknak, akik az euróövezet további bővítésének halasztását pártolnák.
