Az államháztartás január-novemberi hiánya 876,3 milliárd forint
Az államháztartás központi alrendszerén belül a központi költségvetés 195,5 milliárd forintos szufficittel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 183,3 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 0,9 milliárd forintos deficittel zártak novemberben. Így az államháztartás központi alrendszerének idei, tizenegy havi hiánya 876,3 milliárd forint volt, ami a módosított éves előirányzat 77,9 százaléka. A közlemény szerint a kormány intézkedéseinek nyomán tavaly és idén a bevételi és a kiadási oldalt is jelentősen befolyásoló változások történtek. Néhány adónemből származó bevételi előirányzat csökkent, bizonyos adónemek megszűntek, illetve módosultak, másrészt új adónemeket vezettek be. Kiadási oldalon pedig az önkormányzati feladatok és azok finanszírozása több területen átkerült az államháztartás központi alrendszerébe.
A központi költségvetés november végi bevételei az előző év azonos időszakához képest közel 1261 milliárd forinttal kedvezőbben alakultak. A magasabb teljesülés hátterében egyrészt egyes adóbevételek - az általános forgalmi adó, a személyi jövedelemadó, a regisztrációs adó, a pénzügyi szervezetek különadója, valamint az illetékbevételek - előző évet meghaladó befizetései, valamint az idén bevezetett új adónemekből befolyt bevételek, másrészt pedig a központi költségvetési szervek fejezeti kezelésű előirányzatok magasabb összegű bevételei állnak. Emellett november hónapban jelentős összeget tett ki az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek mérlegsoron a frekvenciahasználati jog meghosszabbításáért fizetett összeg is. Ezeken felül nagyobb összegben alakultak a helyi önkormányzatok befizetései és az egyéb bevételek is - közölte az NGM.
A központi költségvetés november végi kiadásai mintegy 1519 milliárd forinttal magasabb összegben teljesültek, mint az elmúlt év azonos időszakában, ami elsősorban a költségvetési szervek és szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásainak - az intézményi struktúraváltással összefüggő - idei nagyobb összegű teljesülésével függ össze. Idén már központi kiadásként jelentkeznek az átvett egészségügyi, szociális és egyéb intézmények kiadásai, valamint a köznevelésben a pedagógusok illetménye. Ezenkívül meghaladták az előző évi kifizetéseket az egyedi és normatív támogatások, a közszolgálati műsorszolgáltatás támogatása, a lakásépítési támogatások, az egyéb kiadások és az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások is. A kamatkiadások az tizenegy hónapban 1156,7 milliárd forintot tettek ki, 13,0 milliárd forinttal többet, mint az előző év megfelelő időszakában, a kamatbevételek pedig 114,1 milliárd forintos szintet értek el, 13,7 milliárd forinttal kevesebbet az előző évinél. A nettó kamatkiadás így összességében 26,7 milliárd forinttal lett több az előző év azonos időszakához képest, mely a kamatfizetések éven belüli eltérő lefutásával magyarázható.
A társadalombiztosítási alapok 2013. január-novemberi szufficitje a Nyugdíjbiztosítási Alap 37,6 milliárd forintos, valamint az Egészségbiztosítási Alap 13,7 milliárd forintos többletéből tevődik össze. 2012. november végén az alapok együttes hiánya 84,7 milliárd forintot tett ki. A különbség elsősorban bevételi oldalon jelentkezett, az előző évinél magasabb összegben teljesültek többek között a Nyugdíjbiztosítási Alap szociális hozzájárulási adó- és járulékbevételei, az egészségügyi hozzájárulások, valamint az Egészségbiztosítási Alap költségvetési támogatásai, térítései is. Az elkülönített állami pénzalapok január-novemberi, 69,1 milliárd forintos többlete az előző év azonos időszakához képest kedvezőtlenebb lett. Az alapok összes bevételei 22,2 milliárd forinttal alacsonyabban, kiadásai pedig 41,2 milliárd forinttal magasabban teljesültek az előző év azonos időszakához viszonyítva. (MTI)
