Az üzemanyagárak húzták fel az inflációt
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a fogyasztói árak 2010-ben átlagosan 4,9 százalékkal emelkedtek, decemberben 4,7 százalékkal voltak magasabbak, mint 2009 decemberében és 0,4 százalékkal nőttek az egy hónappal korábbihoz képest. Az elemzők decemberre 4,4 százalékos inflációt vártak alapon, míg az éves átlagos mutatóra 4,9 százalékot prognosztizáltak.
Kondrát Zsolt, az MKB Bank elemzője kifejtette: decemberre 4,6 százalékos inflációt vártak, azonban az üzemanyagárak a vártnál jobban nőttek, míg az élelmiszer- és hatósági árak lefelé húzták az inflációt. Az elemző szerint az infláció növekedése megalapozhat egy újabb jegybanki kamatemelést. Januárban már lassuló, 4,3 százalékos inflációval lehet számolni - mondta, hozzátéve, hogy az élelmiszer infláció magas lehet, míg az üzemanyagárakban a tavalyi magas bázis miatt jelentős csökkenés is bekövetkezhet.
Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője is úgy vélekedett, hogy a várakozáson felüli decemberi infláció az üzemanyagárak meredek emelkedésének tudható be. Hozzátette: a pénzromlás ütemén nem érződik "keresletoldali" nyomás, hiszen azt csak olyan termékek húzták fel, amelyeknek a jegybank monetáris döntéseiben kisebb szerep jut. Úgy vélekedett: ennek ellenére a vártnál magasabb infláció arra sarkalhatja a monetáris tanácsot, hogy a kamatemelés mellett döntsön januárban vagy februárban. Az elemző szerinte ugyanis kissé zavartkeltő lenne, ha a tanács megállna az elindított kamatemelési sorozatában. Leszögezte: a kamatemelés várhatóan februártól, a monetáris tanács összetételének változásakor be is fejeződik.
Suppan Gergely közölte: a megjelent adatokból kitűnik, hogy az elemzői várakozásokhoz képest vélhetően magasabban alakul majd az inflációs pálya 2011-ben is. Kondrát Zsolthoz hasonlóan arra számít, hogy januárban a pénzromlás üteme 4,3 százalékra lassul. Ennek indokaként felhívta a figyelmet, hogy januárban kiesik egy tavaly még meglévő jövedékiadó-hatás. Úgy vélekedett: az infláció tavaly decemberben elérte a csúcsot és innen újra visszaesik; év második felétől pedig újra tovább eshet részben bázis hatások miatt.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank Zrt. elemzője szerint bár a decemberi infláció kissé magasabb lett az általa várt 4,5 százaléknál, ugyanakkor az élelmiszerárak vártnál kisebb, 0,6 százalékos emelkedése ellensúlyozta az üzemanyagárak jelentős növekedését. A szakértő szerint önmagában ez, a vártnál kissé magasabb inflációs adat újabb kamatemelést indokolhat a monetáris tanács január 24-i kamatdöntő ülésén, figyelembe véve a Magyar Nemzeti Bank inflációs célkövető monetáris politikáját.
Hozzáfűzte ugyanakkor: a kamatdöntést tágabb kontextusban az határozza meg, hogy hogyan alakul Magyarország kockázati profilja, piaci megítélése a kamatdöntésig, ez pedig a jelenlegi nyilatkozatok, CDS-felárak és devizaárfolyamok alapján pozitívnak tűnik, ami nem feltétlenül indokol kamatemelést. Török Zoltán emlékeztetett arra is, hogy Csáki Csaba, a monetáris tanács tagja a héten arra célzott, hogy várhatóan nem változik a jegybanki alapkamat januárban az egymást követő két emelés után, mivel a monetáris tanács tagjai nem akarnak "masszív vagy hosszú távú" szigorítási ciklust.
