Bajban vagy Dubajban? Adócsalók hátrányban, adótervezők előnyben
Az Egyesült Arab Emírségekkel áprilisban aláírt szerződés október 21-i ratifikálásával, első alkalommal köt Magyarország kettős adózást elkerülő egyezményt kifejezetten kedvező adóstátuszt biztosító közel-keleti országgal – derül ki a Jalsovszky Ügyvédi Iroda legfrissebb összefoglalójából. Az adójogi specialista rámutatott: az új egyezmény jelentősen előnyösebbé teszi az Emírségekben munkát vállaló magyarok és az ott valós gazdasági tevékenységet folytató, magyar tulajdonú vállalakozások adózási feltételeit, ugyanakkor a visszamenőleges információcsere lehetőségével akár rossz hír is lehet azoknak, akik korábban eltitkolták a hazai adóhatóság elől a kinn szerzett jövedelmüket.
„Jogosan kezdhetnek aggódni azok a magyar cégtulajdonosok vagy magánszemélyek, akik a múltban eltitkolták a NAV elől az öbölországban szerzett, illetve megtermelt jövedelmüket” – nyilatkozta Csővári István, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje.
Csővári István elmondta: míg az – ugyanazon a napon – ratifikált svájci-magyar adóegyezmény kifejezetten rögzíti, hogy az új megállapodás alapján csak a hatálybalépést követő időszakra nézve kérhető információ, addig az Emírségekkel folytatható információcsere vonatkozhat akár az egyezmény hatálybalépése előtti időszakra is. Mindez nem az egyezményből magából, hanem az egyezmény mintájául szolgáló OECD modellegyezmény hivatalos, OECD általmegjelentetett és az egyezmények értelmezéséhez általánosan használt kommentárjából derül ki.
Az egyezmény ugyanakkor számos előnyhöz is juttatja az Emírségekben dolgozó magyar munkavállalókat – mutat rá az Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalója. A személyi jövedelemadó törvény alapján egy Magyarországot külföldi letelepedés vagy munkavállalás céljából elhagyó magyar állampolgár csak akkor kerülheti el az szja-fizetési kötelezettséget, ha olyan országba költözik, vagy olyan országban vállal huzamosabb idejű munkát, amellyel Magyarország kettős adóztatási egyezményt kötött. Az Emírségekben munkát vállaló magyaroknak tehát eddig – attól függetlenül – adót kellett, vagy „kellett volna” Magyarországon fizetniük, hogy Magyarországon már a lakcímnyilvántartásból is kijelentkeztek.
Ez azonban a jövőben megváltozik. Az új egyezmény hatálybalépésével az Emírségekbe kiköltöző vagy ott munkát vállaló magyar állampolgárokat már nem fogja Magyarországon adófizetési kötelezettség terhelni. Ez akkor is így van, ha az Emírségek eleve nem adóztatja meg a munkabérüket. Ezáltal ezek a munkavállalók a jövő évtől kezdve teljes mértékben mentesülhetnek az szja-fizetési kötelezettség alól az Emírségekből származó jövedelmük után.
Azok, akik ideiglenesen, végleges letelepedés nélkül végeznek munkát az Emírségekben további jelentős előnyhöz jutnak az új egyezmény révén, hiszen az ő esetükben a megállapodás hatálybalépésével az adóval együtt a 27%-os EHO-fizetési kötelezettség is megszűnik majd. (A lakcímnyilvántartásban már nem szereplő magyar állampolgároknak EHO-val eddig sem kellett számolniuk külföldi munkavállalásuk esetén, csupán a jövedelemadóval.)
A kevesebb több?
Csővári István az új megállapodás kapcsán elmondta: a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmények megkötésével az érintett államok általában annak reményében korlátozzák adóztatási jogukat, hogy nagyobb adóbevételekhez és egyéb előnyökhöz jutnak majd a gazdasági kapcsolatok felélénküléséből, mint amekkora az önként vállalt adóbevétel-kiesés.
„Éppen ezért egy ország általában csak olyan országgal köt egyezményt, amelynek viszonylatában tényleges gazdasági fellendülés várható, illetve nem kötnek egyezményt olyan államokkal, amelyek a területükön bejegyzett cégeket, illetve az ott élő magánszemélyeket nem adóztatják meg, utóbbi esetben ugyanis az egyezmény a kettős adózás elkerülése helyett, könnyen a „kettős nem-adózás” eszközévé válhat” – foglalta össze Csővári István.
Ezért, ha egy „normális” adóterhelésű ország a saját területén belül valamely földrajzi részterületére, vagy a területén egyébként bejegyzett bizonyos típusú, státuszú vállalkozások részére biztosítana teljes adómentességet, az egyezmények a kettős nem-adózás elkerülése érdekében mindig előírják, hogy az egyezmény csak azokra a vállalkozásokra alkalmazható, amelyek az adott országban alanyai a társasági adónak. (Az OECD és az ENSZ modellegyezményei – amelyek a hazai és a nemzetközi gyakorlatban is csaknem valamennyi egyezmény megkötésének mintájául szolgálnak – ugyancsak tartalmaznak ilyen korlátozó rendelkezést.)
„Az Egyesült Arab Emírségekkel most kötött egyezményünk ebből a szempontból is igen különleges megállapodásnak számít, ugyanis nem tartalmazza ezt a szinte kötelező elemnek számító hatálybeli korlátozást. Azt mondja ki ugyanis, hogy az egyezmény minden olyan vállalkozásra alkalmazandó, amelyet «az Egyesült Arab Emírségek jogszabályai alapján jegyeztek be» függetlenül tehát attól, hogy ott adófizetésre kötelezettek-e” – hívja fel a figyelmet Csővári István.
Paradicsomi állapotok
A Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalója szerint ez az egyezményi különlegesség elsősorban azokat a cégeket érintheti, amelyeket Rász el-Haima társemírségben jegyeztek be, és a helyi szabályoknak megfelelően nem kell nyereségadót fizetniük. Bár ezeket a társaságokat a magyar adószabályok ma még minden tekintetben egy kalap alá veszik az adóparadicsomokban bejegyzett cégekkel, az egyezmény miatt, a velük bonyolított ügyletek – várhatóan jövő januártól – azonos adózási elbírálás alá esnek például egy OECD-tagállamban bejegyzett céggel. Ez praktikusan azt jelenti, hogy az adóhatóság szemében ezek a területek „kifehérednek”, az ezekbe az államokba irányuló pénzmozgások nem lesznek „automatikusan gyanúsak” – tette hozzá Csővári István.
A szakértő szerint az eltérő adójogi megítélésből adódó előnyök leginkább a tőkejövedelmek adózásában érhetőek tetten, illetve a költség-elszámolási szabályok is szigorúbbak az ilyen vállalkozásoknak fizetett szolgáltatási díjak és egyéb kiadások kapcsán.
Jelenleg például egy Rász el-Haimában (Ras Al-Khaimah) bejegyzett cég által fizetett osztalék, vagy egy ilyen cégben lévő részesedés értékesítésnek árfolyamnyeresége még a szokásos adóterheknél magasabb mértékben adóköteles Magyarországon. Mindez magánszemély tulajdonosoknál azt jelenti, hogy a tőkejövedelmek – az összevont adóalap részeként – adó-, és járulékkötelesek; társaságiadó-alanyoknál pedig nem alkalmazandók az ilyen jövedelmekre az egyébként járó adómentességek. Ezen adózási hátrányokon túlmenően a tulajdonosi lánc legfelsőbb szintjén lévő magyar magánszemélynek vagy társaságnak egy Rász el-Haima-i társaság adott adóévben elért, de osztalékként fel nem osztott nyeresége után is adófizetési kötelezettsége keletkezhet.
„Jövőre a magyar adózók bizonyos kritériumok teljesítésével már mentesülhetnek ezen adózási hátrányok alól. Ugyanakkor az egyezmény említett különlegessége egyáltalán nem jelenti azt, hogy a magyar vállalkozók immár kockázat nélkül tüntethetnék el pénzeiket egy, az Emirátusokban bejegyzett adómentes cégben. Az egyezmény alapján ugyanis a NAV információkat szerezhet be az emírségekbeli adóhatóságoktól az ott bejegyzett és gyaníthatóan magyar tulajdoni háttérrel rendelkező társaságokról.” – magyarázta a szakértő.
A szakértő szerint a megállapodás Magyarországnak abból a szempontból is hasznos lehet, hogy a nemzetközi vállalatcsoportok az egyezmény említett, személyi hatállyal kapcsolatos sajátosságai miatt jó eséllyel fogják adóterheiket magyar és emírségekbeli vállalkozások láncolatán keresztül lebonyolított ügyletekkel optimalizálni. Mindez pedig olyan adóbevételeket jelenthet a hazai költségvetésnek, amelyek – az egyezmény speciális rendelkezéseinek hiányában – nem kerülhetnének Magyarországra.
„Emellett persze az egyezmény alkalmas arra, hogy az Emírségek és Magyarország között már jelenleg is jelentős kereskedelmi kapcsolatokat egy magasabb szintre emelje,” – tette hozzá Csővári István.
