Bizakodnak a 2011-es évben a mikro- és kisvállalkozások
Emlékeztetett arra, hogy 2010-ben a gazdasági folyamatok három jelentős területen okoztak hátrányt a kisvállalkozásoknak: a főfoglalkozású egyéni vállalkozók és a betéti társaságok beltagjai adózás szempontjából kedvezőtlenebbül jártak, mint a többi társas vállalkozás, a belső fogyasztása visszaesése miatt csökkent a piaci kereslet, a lakásépítések elmaradása következtében az építőipar mélyrepülése folytatódott.
Ez utóbbi az IPOSZ tagsága 40 százalékának 30-40 százalékos forgalom- és jövedelem-visszaesést jelentett. Szűcs György kitért arra, hogy az iparosok egyre kevesebb kedvvel fogadták a szakmunkástanulókat is. Esetükben is igaz, hogy hatalmas volt a bürokrácia, amely akkora kötelezettséget rótt a működő cégekre, hogy nagy az erőforrásokat kötöttek le. Mindezeket a negatívumokat a családi tartalékok alig tudták kiegyenlíteni, a mikro- és kisvállalkozások már szinte önkizsákmányolásig dolgoztak - fogalmazta meg Szűcs György.
Az IPOSZ elnöke elmondta: a jövő évre azt várják - és erre biztató jelek vannak -, hogy az IPOSZ javaslatait a kormány befogadja, és a családi, mikro- és kisvállalkozásokat kellő súllyal kezelik a gazdaságban. Vagyis érzékelhetően csökken a bürokrácia, az ellenőrző szervek preventív szemléletet alkalmaznak, a jogalkotók pedig az üzemméretet is figyelembe veszik a szabályozásnál, hogy az üzletre lehessen koncentrálni. Kiutat jelenthet a 2011 januártól kezdődő szabályozás, mivel az eddig megkülönböztetett főállású egyéni vállalkozókra, bt-beltagokra a vállalkozói nyereség után ugyanannyi - 10 százalékos - adó vonatkozik, mint a gazdasági társaságokra.
A versenyhátrány kiegyenlítődése megkezdődött azzal, hogy az alkalmazotti 16 százalékos személyi jövedelemadó az egyéni vállalkozókra is vonatkozik - vélekedett az IPOSZ elnöke. Kedvezőnek értékelte az érdekképviselet elnöke, hogy az Új Széchenyi Terv céljai között szerepel a foglalkoztathatóság növelése, kisvállalkozásoknak szóló technológiai fejlesztés, a hitel- és garancialehetőségek bővülése, a lakásépítés növelése, és fejlesztendő terület lesz az egészség- és gyógyturizmus, a szállítmányozás.
Azt remélik, hogy a nehéz helyzetben lévő kisvállalkozások egyenlő eséllyel indulnak a pályázatoknál. Az IPOSZ 2011 májusában tartja programalkotó közgyűlését. Szűcs György elmondta, hogy a formálódó program fontos része lesz a foglalkoztathatóság és a foglalkoztatás kérdése. Szerintük a szakmunkás és felnőttképzés révén 20 ezer új munkahelyet lehetne teremteni azzal, hogy a felszabadult szakmunkásoknak további egy évre gyakornoki időt biztosítanának, és a foglalkoztató vállalkozás járulékkedvezményt kapna. További munkahelyeket jelentene, ha az önkormányzatok a helyi vállalkozásokat foglalkoztatnák beruházásaiknál.
