Bizonytalan napok várnak a tőzsdékre
Az Egyesült Államokban decemberben három éve a legkisebb ütemben, a korábbi hónapoktól és a várakozásoktól is messze elmaradó ütemben nőtt a foglalkoztatás a munkaügyi minisztérium szerint. A munkanélküliség ellenben 6,7 százalékra csökkent a novemberi 7 százalékról, habár főleg azért, mert váratlanul sokan kerülnek ki a statisztikából, vagy mert lejárt a támogatási idő, vagy mert átjelentkeznek rokkantsági támogatásra, és főleg, mert az ötvenes évek elején nagy számban születettek mostanában nagy számban mennek nyugdíjba.
Vagyis mostanában a munkanélküliség akkor is csökkenhet az Egyesült Államokban, ha a foglalkoztatás nem, vagy csak alig nő. Ez azért zavarhatja meg a tőzsdei befektetők számításait, mert megzavarhatja az amerikai jegybankrendszernek (Fed) a piacok számára évek óta irányadó számításait is.
A Fed december 18-án a vártnál kevésbé, havi 80 milliárd dollárról 70 milliárd dollárra szűkítette mennyiségi enyhítését, vagyis a hosszú lejáratú kincstárjegyek és a nagybani jelzálog-finanszírozók jelzáloggal támogatott értékpapírjainak vásárlását a maga által elektronikusan „nyomtatott” pénzből. Ráadásul és váratlanul az amerikai jegybankrendszer azt is közölte, hogy alapkamatát az eddig jelzettnél jóval tovább nulla közelében tarthatja - vagyis bőven az után is, hogy, mint maga jósolja, a munkanélküliség legkorábban 2014-ben, legkésőbb 2015-ben 6,5 százalék alá csökken -, főleg, ha az infláció továbbra is évi 2 százalék alatt marad. Eddig a Fed útmutatása fordítva szólt, azaz hogy nem indokolt emelni az alapkamatot egyebek közt addig, amíg a munkanélküliség 6,5 százalék fölött van, illetve az infláció nem éri el a 2,5 százalékot. Így az elemzők a 6,5 százalékos munkanélküliség szintet az egyik azonnali kamatemelési okként értelmezték decemberig, azóta ez a küszöb rugalmasabbá vált. Már novemberben 7,3 százalékról 7,0 százalékra enyhült a munkanélküliség az Egyesült Államokban.
Ami a kamatot illeti, rendben is volna a dolog, csakhogy a piacokat jelenleg jobban izgatja a mennyiségi enyhítés kérdése. A „Fed-nyomdából” kikerülő pénz hivatalos célja lenyomni a hosszú lejáratú eszközök kamatát, és ezzel ösztönözni a hitelezést a gazdaság számára. Reálgazdasági befektetési lehetőségek híján azonban a többletpénz négyötöde a tőzsdékre vándorol, tavaly új csúcsokra hajtva a fő tőzsdemutatókat a tengeren innen és túl.
A Fed elnöke decemberben azt mondta, hogy „ha a bejövő adatok nagyjából igazolják (a Fed) foglalkoztatási és inflációs előrejelzéseit, akkor a következő pénzügy-politikai értekezleteken bizonyára további adagokban csökkentjük az értékpapír-vásárlást”. Bár az elnök pontos menetrendet természetesen nem közölt - hiszen már korábban százszor elmondta, hogy mindig minden az aktuális gazdasági helyzettől függ -, a piaci elemzők hamar levonták a következtetést: a Fed ezentúl hajlamos minden hónapban 10-10 milliárd dollárral szűkíteni a mennyiségi enyhítést.
A 6,7 százalékos munkanélküliség ebből a szempontból igen „fenyegető", sőt, ha az irányzat folytatódik, elvileg még a mennyiségi enyhítés szűkítésének gyorsítását is indokolhatná. A Fed nem hivatalos álláspontja szerint ugyanis a mennyiségi enyhítésnél nem a kamatra irányadó 6,5 százalékos, hanem már 7 százalékos munkanélküliség is visszavonási ok, amiképp a küszöbérték az inflációnál sem 2,5 százalék, hanem csak 2 százalék.
Úgy látszik, a novemberi adat el is indította a folyamatot, de vajon a decemberi adat is ösztönzi-e a Fedet újabb szűkítésre a legközelebbi értekezleten, január 29-én? A tőzsdei befektetők mindenesetre remélik, hogy a Fednél éppolyan gondosan elemzik a munkanélküliségi adatokat, mint azt a piaci szakértők teszik: vagyis felismerik, hogy a munkanélküliség csökkenése jelenleg nem olyan adat, ami a gazdaság javulására utal, miközben a foglalkoztatás növekedése ténylegesen lassul.
A Fed döntésének nagy a jelentősége a felzárkózó piacok, egyebek közt a magyar értékpapírok számára is. Ha a Fed szűkíti mennyiségi enyhítését, akkor azzal az amerikai közadósság kereslete csökken, következésképp hozamai növekednek. Ez a konzervatív befektetők szemében vonzóbbá teheti a megbízható, nagyrészt lehető legjobb adósminősítésű fejlett piaci értékpapírokat a felzárkózókhoz képest, amelyek viszonylag nagyobb hozamot kínálnak, de jóval nagyobb a kockázatuk is. (MTI)
