Borravaló vagy inkább felszolgálási díj?
A felszolgálási díj 2005. októberi bevezetésének fő célja a feketegazdaság visszaszorítása volt, alkalmazása a vendéglátóhelyek számára nem kötelező. A díj alkalmazását a vendéglátóhelynek fel kell tüntetnie az árlapján, mértéke pedig a vendég által elfogyasztott étel és ital fogyasztói árának legfeljebb 15 százaléka lehet. A díjat a vendég számára kiadott nyugtán vagy számlán elkülönítve kell feltüntetni, ez tartalmazza az áfát is.
Az alkalmazott mértékről és a felosztásról a vendéglátóhely üzemeltetőjének írásbeli megállapodást kell kötnie a vendéglátásban közvetlenül közreműködő dolgozókkal vagy a helyi érdekképviselettel. A felszolgálónak a felszolgálási díj után nincs járulékfizetési kötelezettsége, bár a szervizdíj járulékalapot képez. A munkaadónak csak nyugdíjbiztosítási járulékfizetési kötelezettsége van a felszolgálási díj után. A Magyar Vendéglátók Ipartestülete tiszteletbeli elnöke szerint a felszolgálási díj nem tudta kiváltani a borravalót, mint ahogy azt annak idején a törvényalkotók el kívánták érni.
Háber Tamás az MTI-nek kifejtette: a vendéglátósok gondnak tartják, hogy a felszolgálási díj feltüntetése a nyugtán esetleg megtévesztő a vendég számára, mert azt látja, hogy plusz egy költségtétel jelent meg a számlán. Bár az étlapon ennek felszámítását szerepeltetni kell, azonban ezt a vendég vagy észreveszi, vagy nem - jegyezte meg. Jobb lenne a nyugat-európai gyakorlatot követni, ahol a számla végösszege mellett magyarázataként szerepeltetik, hogy tartalmaz felszolgálási díjat is - vélte. A magyar gyakorlatban a felszolgálási díj és a szervizdíj fogalma sok helyen keveredik - mutatott rá Háber Tamás.
A nyugati országokban, ahol nagy múltja van a szervizdíj megjelenítésének, csak ott alkalmazzák, ahol ezért többlet szolgáltatást is nyújtanak, például márkás étkészlettel terítenek. Háber Tamás kiemelte: a gyakorlatban az látszik, hogy ahol bevezették a felszolgálási díjat, ott sokkal jobban tudják honorálni a forgalommal arányos teljesítményt a dolgozók bérezésben, mivel a bérben a felszolgálási díjhoz kapcsolódó tétel sokkal olcsóbb, mint a többi bérelemnél, hiszen csak nyugdíjjárulékot és áfát kell utána fizetni. Kifejtette: a tulajdonosok legtöbben az adott árrendszerüket csökkentették a bevezetett felszolgálási díjjal, hogy alacsonyabb járulék mellett forgalomarányos bérezést tudjanak adni, így kisebb költséggel nagyobb dolgozói érdekeltséget lehetett elérni.
A felszolgálási díjat a belső üzleti szabályzat alapján osztják el, egyedül a tulajdonos nem részesedhet belőle. Rámutatott: a gyakorlat szerint a felszolgálási díj mellett mindenhol megmaradt a borravaló is valamilyen mértékben. Többnyire a fizetendő összeget kerekítik, és nem százalékos arányban gondolkodnak a vendégek. A borravalót viszont már nem feltétlenül osztják szét a dolgozók között, általában a pincér kiegészítő jövedelme. Szakemberek úgy látják, hogy ahol nem vezették be a felszolgálási díjat, ott többnyire azért nem tették, mert azt látták, hogy a forgalom csökkenésével mérséklődött a borravaló is, és ezt féltették a felszolgálási díj miatt.
Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ) ügyvezető elnöke úgy látja, hogy azért nincs általános, egyhangú tapasztalat, mivel nem rendelkeznek pontos adatokkal. Nem tudni ugyanis, hány vendéglátóhelyen vezették be a felszolgálási díjat, a vállalkozások diszkréten kezelik a témát. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az MTI-nek a felszolgálási díjakkal kapcsolatos érdeklődésre azt közölte, hogy a bevallásokban nincsenek elkülönítve ezek az adatok, ezért nem tudnak róla információt adni. Várnai Zsuzsa, a Vendéglátó és Turisztikai Szakszervezet ügyvezető alelnöke rendkívül kedvezőnek tartja a felszolgálói díj bevezetését, mert ez véleménye szerint átlátható rendszer a dolgozók számára is.
Emlékeztetett: a munkavállalókkal meg kell állapodni a szétosztás rendjében, így pontosan lehet tudni, hogy ki mire számíthat. És mivel ez után társadalombiztosítási járulékot kell fizetni, így a nyugdíj alapja is lesz. A szakszervezeti vezető szerint "évszázados" problémát lehet kiigazítani ezzel a rendszerrel, mert a jellemzően a felszolgálók fizetése a legalacsonyabbak között volt, így a nyugdíj is alacsony lett. A felszolgálási díjjal legalább egy kissé emelni lehet a nyugdíjat. Megjegyezte: a bankkártyával való fizetés elterjedésével a vendégek külön borravalót már nemigen adnak, így a felszolgálók pici jövedelme még kisebb, amennyiben a vendéglátóhelyen nem vezetik be a felszolgálási díjat.
Egy újpesti cukrászdában az MTI-nek elmondták: azért nem vezették be a felszolgálási díjat, mert a helyben elfogyasztott süteményért többet kell fizetni, mint ha becsomagolva hazaviszik, ez az eltérő áfakulcs miatt van. A felszolgálási díj bevezetése esetén még ennyien sem ülnének le fogyasztani - vélekedett a tulajdonos. A Szamos cukrászdákban viszont bevezették a felszolgálási díjat. Kelényi Ádám, a cég gazdasági vezetője elmondta, hogy a dolgozók jövedelmét kívánták növelni a kedvezőbb közteher révén. A vásárlók esetenként összetévesztik a borravalóval, és azért nem veszik jó néven, mert míg a borravaló adása az ő döntésük, a felszolgálási díj a megfizetendő számla része.
