Bóvliba vágta Magyarországot az S&P

A nemzetközi hitelminősítő szerda este, az európai piaci zárások után Londonban bejelentette, hogy az eddigi "BBB mínusz/A-3"-ról egy fokozattal "BB plusz/B"-re módosította a hosszú és rövid futamidejű, devizában és forintban fennálló magyar államadósság besorolását, amelyre további leminősítés távlati lehetőségére utaló negatív kilátást adott. A cég az átutalási és konvertibilitási megítélés osztályzatát "A mínusz"-ról "BBB"-re rontotta.

Az S&P ugyanakkor levette az összes magyar adósosztályzatot a negatív előjelű felülvizsgálati listáról. A cég november 11-én jelentette be, hogy negatív kihatású megfigyelés alá vette Magyarország besorolásait; ennek helyébe lép a negatív kilátás. Ez a ház módszertani meghatározása szerint annak "legalább" egyharmados valószínűségét tükrözi, hogy a következő egy évben tovább romolhat a magyar adósbesorolás, ha az S&P megítélése szerint Magyarország költségvetési és külső teljesítménye gyengül, és emiatt növekszik az adósságteher. A hitelminősítő döntése nyomán a magyar szuverén adósosztályzatot immár két nemzetközi hitelminősítő tartja nyilván nem befektetési ajánlású kategóriában: a múlt hónapban a Moody's Investors Service is ebbe az osztályzati sávba sorolta át Magyarországot.

A Moody's november 24-én jelentette be, hogy az addigi "Baa3"-ról egy fokozattal "Ba1"-re rontotta a magyar kormánykötvény-osztályzatot, és az új besorolásra is további leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátást hagyott érvényben. Magyarország államadós-besorolását a legnagyobb európai hitelminősítő, a Fitch Ratings továbbra is a befektetési ajánlású sávban, annak alsó szélén tartja, negatív kilátású "BBB mínusz" osztályzattal. Az Standard & Poor's a szerdai leminősítést egyebek mellett azzal indokolta, hogy megítélése szerint továbbra is gyengül a magyar gazdaságpolitika kiszámíthatósága, részben olyan hivatalos intézkedések miatt, amelyekről a hitelminősítő úgy gondolja, hogy kérdéseket vetnek fel a felügyeleti szervek függetlenségével kapcsolatban, és bonyolultabbá teszik a működési környezetet a befektetők számára.

A Standard & Poor's a leminősítés indokai között említette azt a véleményét is, hogy az alkotmányban és egyes független intézmények - köztük a jegybank és az Alkotmánybíróság - működésében végrehajtott változtatások gyengítették Magyarország intézményrendszerének hatékonyságát. A hitelminősítő szerint miután tavaly módosult az MNB monetáris tanácsi tagjainak kinevezési eljárása, a hatóságok legutóbb olyan törvényjavaslatot terjesztettek elő, amely a Standard &  Poor's megítélése alapján "még inkább kikezdheti" a jegybank függetlenségét.

A tervezet - ha törvénybe iktatják - a kormányra ruházná át az alelnökök kinevezési jogát, amely jelenleg az MNB elnökét illeti - áll a leminősítéshez fűzött elemzésben. A hitelminősítő szerint a tervezet azt is előírná, hogy az MNB vezetése előzetesen értesítse a kormányt értekezletei napirendjéről, amellett, hogy hétről kilence emelné a monetáris tanács tagjainak számát. A Standard & Poor's közölte: véleménye szerint az elmúlt egy évben hozott intézkedések - amelyek több szolgáltatási szektort érintenek - hátráltathatják a gazdasági növekedést, azáltal, hogy csökkentik a bankok hitelezési, illetve a vállalatok beruházási készségét. Az S&P szerint különösen a távközlési, energiaipari, pénzügyi és kiskereskedelmi szektorokra kirótt átmeneti adók gyakorolhatnak nyomást rövid távon a beruházásokra és a munkahelyteremtésre.

A Standard and Poor's annak a véleményének is hangot adott, hogy a gazdaságpolitikai döntéshozatalt és a hitelképességet egyaránt erősíthetné "a részvétel egy többoldalú programban". A hitelminősítő ezzel kapcsolatban felidézte, hogy Magyarország novemberben hivatalosan megkereste a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) és az EU-t egy új finanszírozási megállapodás ügyében, miután az előző IMF/EU-program 2010 októberében új megállapodás nélkül lejárt. Az előzetes megbeszélések decemberben félbeszakadtak, de a hatóságok jelezték, hogy a tárgyalások januárban valószínűleg újraindulnak - áll az S&P elemzésében.

A Standard & Poor's megjegyzi, hogy Magyarország folyómérleg-egyenlege többletbe fordult, de "mi azt is látjuk, hogy a likvid eszközök kiszűrésével számolt küladósság, amely becslések szerint az idei folyó bevételek 65 százalékát teszi ki, továbbra is magas". "Jóllehet kedvezőnek tekintjük az erőteljesebb külső teljesítményt, meglátásunk szerint azonban Magyarország változatlanul jelentős refinanszírozási szükségletekkel szembesül különösen rövid távon, tekintettel arra is, hogy a kormány hozzákezd az IMF- és EU-adósságok törlesztéséhez" - áll a hitelminősítő elemzésében.

Az S&P közölte: megítélése szerint a magánnyugdíj-pénztári eszközök átirányítása a költségvetési szektorba összességében nem javította a magyar közfinanszírozás állapotát. A Standard &  Poor's felidézi, hogy a piacon lévő, forintban denominált kormányadósság hozzávetőleg 40 százalékát nem rezidens befektetők tartják. Ezzel kapcsolatban a cég megjegyzi: a 2008 végén kezdődött pénzügyi válság megmutatta, hogy a nem rezidens befektetők kezén lévő, helyi valutában kibocsátott kötvényeken milyen gyorsan túl lehet adni, ha a befektetői bizalom meginog.

Az S&P szerint a devizakockázatokkal szemben fedezetlen magyar háztartások magas devizaalapú eladósodottsága korlátozza a pénzügypolitika rugalmasságát. A hitelminősítő szerint azonban ha a kormány erős parlamenti többségét befektetés-ösztönző gazdaságpolitika megteremtésére használja, és eközben végrehajtja a Széll Kálmán Tervet, akkor a magyar besorolásokra nehezedő nyomás megszűnhet. (MTI)