Cunamiriasztó központ létesül Franciaországban
"A XX. században 911 cunamit jegyeztek fel, ezek 76 százaléka a Csendes-óceán, 10 százaléka a Földközi-tenger, 10 százaléka az Atlanti-óceán és 4 százaléka az Indiai-óceán térségében pusztított" - mondta el az AFP-nek Roland Courteau francia szenátor, aki 2008-ban a parlament számára készített jelentést erről a veszélyről. - "A Szumátrát sújtó cunami előtt senki nem gondolta, hogy az Indiai-óceánon fennáll ez a veszély. Márpedig ahol valaha volt cunami, ott a jövőben is lesz" - tette hozzá.
A Földközi-tengeren is voltak hasonló jelenségek. 1887-ben földrengés és minicunami sújtotta Cannes városát és a Cote d'Azurt: a hullámok kétméteresek voltak. Az 1908-as messinai földrengést követő szökőár Siracusa városát sújtotta. 1979-ben egy Nizza és Antibes közötti óriáshullám elsöpörte a tengerparti nizzai repülőtér egyik védőgátját, a szerencsétlenség 11 ember életét követelte. 2003-ban egy algériai földrengés okozta cunami a Baleári-szigeteken járt komoly anyagi károkkal.
A parlamenti jelentést követően megkezdődött a cunamikkal kapcsolatos adatok és megfigyelések feldolgozására szolgáló hálózat létrehozásának előkészítése. A francia belügyminisztérium és környezetvédelmi minisztérium összesen 14 millió eurót (3,85 milliárd forint) biztosított a cunamiriasztó központ létrehozására. Az intézmény helyét a Párizs közelében lévő Bruyeres-le-Chatel településen jelölték ki, itt a francia atomenergia hivatal (CEA), a francia tudományos intézményeket összefogó CNRS és a francia haditengerészet oceanográfiai szolgálatának szakértői elemzik majd folyamatosan a befutó adatokat.
Jelenleg az illetékesek szerint több mint 30 perc szükséges ahhoz, hogy a hatóságok dönteni tudjanak a cunamiriasztás kiadásáról, ezt az időt a CENALT működésének megkezdésével 15 percre szeretnék csökkenteni. Francois Schindelé, a CEA szakértője elmonta az AFP-nek, hogy amennyiben egy Algéria közelében bekövetkező földrengés váltana ki cunamit, a hullám 70 perc mulva érné el a francia partokat. A Földközi-tenger térségében tapasztalt földrengések legfeljebb 3 méteres óriáshullámot alakíthatnak ki, de az is óriási pusztításra lenne képes - mondja Michel Villeneuve, a CNRS kutatási igazgatója.
A partmenti részek, a kikötők, a folyótorkolatok a leginkább veszélyeztetett helyek. Jelenleg három különböző tudományos állomáson végeznek külön-külön a tengerrengésekre vonatkozó megfigyeléseket. A jövőben a veszélyeztetett övezetekben riasztórendszereket - szirénákat és elektronikus figyelmeztető táblákat - létesítenek. A CENALT 2012 első hat hónapjában kísérleti teszteket végez, a második félévben már teljes üzemben működik majd. (MTI)
