EU-Kína - Harc a piacért
A közös bizottság évente egyszer megrendezett magas szintű ülésén európai részről felvetették a kínai piacra jutás nehezedő körülményeit, a szellemi tulajdonjog védelmet, az állami közbeszerzésekben való részvétel igényét, a nyersanyagimport szabályozását és a kölcsönös beruházások irányait.
Az európai politikus egyértelműen kifejezte: az EU része kíván maradni Kína jövőbeni fejlődésének, s a konstruktív párbeszéd is ezt szolgálja. Ugyanakkor Karel De Gucht, az EU pekingi képviseletén tartott tájékoztatójából kiérződött: a felek valószínűleg kemény tárgyalásokat folytattak.
De Gucht újságíróknak elmondta, kínai részről megerősítették, hogy a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) legutóbbi - a nyersanyagexport-korlátozás témakörében hozott - Kínát elmarasztaló döntését megfellebbezik. Az Egyesült Államok, Mexikó és az Európai Unió iparát kedvezőtlenül érintették azok az intézkedések, amelyek révén Kína csökkentette a nyersanyagok - köztük a ritkaföldfémek - exportját bányászatuk súlyos környezetszennyező hatására, illetve a készletek véges voltára hivatkozva. Kifogásaiknak a WTO a hónap elején helyt adott.
Az uniós vállalatok és a kínaiak kölcsönösen egymás piacra jutásának nehézségeit hangsúlyozzák. Az európaiak nehezményezik, hogy egyes területekről kizárják őket, például a közbeszerzések szállítói közé majdnem lehetetlen külföldinek bekerülnie, máskor pedig a szabványok változtatásával nehezednek a kereskedés feltételei. Összességében azt állítják: egyre inkább a hazai vállalatokkal szemben hátrányos működési körülmények között találják magukat.
Kínai részről ugyancsak a negatív megkülönböztetést, egyes területek, ágazatok a kínai beruházóktól való "védelmét", vagy például a csúcstechnológiai színvonalat képviselő termékek exportjának korlátozását, illetve az igazságtalannak mondott dömping vámokkal történő piacvédelmet panaszolják.
Az EU-delegáció által Pekingben közzétett tanulmány szerint az uniós vállalkozások a kínai piac megítélésében ugyanakkor optimisták a jövőjüket és nyereséges működésüket tekintve. Azt is megállapítják, hogy a kínai exportőrök egyrészt olcsó termékekkel látják el Európát, másrészt kiválóan beépültek az európai vállalatok értéklánc rendszerébe, javítva azok versenyképességét a világpiacon.
Az Európai Unió Brüsszelben éppen csütörtökön tette közzé a hamisított termékek, a szellemi tulajdonjogok érvényesítése érdekében hozott megszigorított vámintézkedések eredményét. Az éves jelentés szerint az EU külső határain 103 millió hamis terméket foglaltak le, 85 százalékuk származási helye Kína.
Az EU és Kína 2009-ben írt alá közös akciótervét, amelyben az együttműködés fokozását határozták el a szellemi tulajdonjog-védelem területén. 2010-ben ezt a megállapodást 2012-ig meghosszabbították.
2011-ben Kína a világ legnagyobb exportőre és a második legnagyobb nemzetgazdasága; mintegy 11 százalékban részesedik a világkereskedelemből. Az EU Kína első számú piaca, a két fél közötti kereskedelmi forgalom 2010-ben 395 milliárd euró volt, vagyis naponta meghaladta 1 milliárd eurót. Az uniós kereskedelmi deficit 2010-ben 169 milliárd euró volt.
A szolgáltatási ágazatban az EU-nál jelentkezik többlet: az EU vállalatai tavaly mintegy 5 milliárd eurót fektettek be a harmadik szektorba, míg Kína 0,3 milliárd eurót ruházott be e területen Európában.
Karel De Gucht tájékoztatóján kérdésre válaszolva még elmondta: Pekingben megerősítették, folytatni kívánják az európai adósság finanszírozását, pénzügyi befektetéseiket. A politikus viszont a félreértések elkerülés végett megjegyezte, a megoldás nem Kína kezében van, a szükséges és megfelelő döntéseket Európában kell meghozni.
Az adósságválság kezelésének módját bíráló amerikai véleményekkel kapcsolatban - szintén kérdésre válaszolva - kijelentette: "csodálkozom a kritikán, ami Európa válságkezelésére vonatkozik; a meglévő korlátok között helyes lépéseket tettünk". A belga biztos még hozzátette: ő maga nem kívánja kommentálni azt, ahogyan az Egyesült Államok kezeli a maga helyzetét. (MTI)
