Egészségturisztikai célponttá válhat Magyarország
A kormány nagy hangsúlyt fektet a civil és üzleti szektorral való párbeszédre, az NGM ennek érdekében internetes szakmai konzultációt kezdeményez három nagy jelentőségű terület, a külgazdaság, az otthonteremtés és a turizmus jövőjét illetően - írja a kormany.hu.
A turizmusfejlesztési szakmai vitairatban a tárca ismerteti: a kormány kiemelt szerepet szán a turizmusnak központi célja - a 10 év alatt egymillió új, adózó munkahely - megvalósításában, hiszen ez az ágazat képes a munkanélküliséggel jelenleg leginkább küzdő képzetlen rétegek tömeges felvételére. Az NGM emlékeztet: a 2005-ben elfogadott Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (NTS) időtávja – illeszkedve az európai uniós költségvetési periódushoz – 2013-ig szólt, így megújítása mindenképpen aktuális, hiszen az új, 2014-től 2020-ig tartó tervezési időszak fejlesztéseinek megalapozásához új stratégiára van szükség.
Ennek első lépése az új turizmusfejlesztési koncepció, amely a részletesebb stratégia alapvető irányait fekteti le - áll a dokumentumban. Az új stratégia központi eleme a termálvízkincsre épülő egészségturizmus, valamint az ehhez kapcsolódó orvosi szolgáltatások fejlesztése. A tervek szerint a turizmus intézményrendszerének alapja a helyi és térségi desztinációmenedzsment szervezet lesz, amely az önkormányzatok és turisztikai vállalkozások, valamint civil szervezetek együttműködésével töltené be a házigazda szerepét a látogatók számára.
A koncepció szerint a célok eléréséhez szükség van a versenyképesség javítására, a munkahelyteremtésre, a fenntartható fejlődés szempontjainak figyelembe vételére, valamint hatékony érdekérvényesítésre a turizmusban rendelkezésre álló források megszerzésére. A stratégia szerint a piaci kereslet által vezérelt és innováción alapuló kínálatfejlesztés és marketing kommunikáció is szükséges a célok eléréséhez. A vendéglátást és turizmust jelentős áfa terheli, amely versenyhátrányt jelent a magyarországi turisztikai szektor számára, elsősorban a jövedelmezőség szempontjából - mutat rá az NGM.
"A költségvetés általános helyzete által szabott mozgástérhez igazodva ezen a területen a későbbiekben fokozatos enyhítés szükséges" - fogalmaz a dokumentum. A turizmusban jellemzően kis- és középvállalkozások (kkv-k) működnek, ezért a pozíciójukat javító általános intézkedések a turizmus szektor számára is kedvezőek. Ennek megfelelően a kormány célja, hogy erősítse a turisztikai kkv-k piaci pozícióját. A stratégia központi helyen kezeli az idegenforgalom munkahely-teremtő feladatát is. A dokumentum szerint a termálvíz komplex hasznosításán alapuló egészségturizmus kínálatát az egészségipari ágazatok termékei egészítik ki.
Ezek közül a növényházi kertészet és a feldolgozott gyógynövénytermékek szerepe folyamatosan nő a munkahelyteremtésben. Cél, hogy a turizmusfejlesztési források tervezése és felhasználása a fejlesztési koncepcióban meghatározott prioritások mentén történjen - hangsúlyozza a tárca. Ehhez elengedhetetlennek tartja, hogy az uniós források tervezési irányelvei az eddigi támogatási gyakorlattól eltérően figyelembe vegyék a régióhatáron átnyúló, ugyanakkor termékként egységet képező fejlesztéseket. Az orvosi szolgáltatásokon alapuló egészségügyi turizmus kínálatának fejlesztése, és a határon átnyúló egészségügyi szolgáltatások kihasználása is fontos feladat lesz a jövőben a stratégia alapján.
A tervek szerint az orvosi szolgáltatásokból származó bevételek egy részét visszaforgatják a közfinanszírozott egészségügyi ellátás fejlesztésére. Kiemelt feladat lesz a minősített gyógyhelyek számának, komplex szolgáltatásaik bővítése, a természeti gyógytényezőkön alapuló gyógy- és wellness kínálat profiljának meghatározása, a fürdők jövedelemtermelő-képességének javítása is - olvasható a dokumentumban. A szakmai vitairat szerint a vallási, konferencia- , öko-, kerékpáros, vízi-, lovas-, falusi-, és kulturális turizmusban is nagy lehetőségek vannak, ezeket szintén tovább kell fejleszteni a magyarországi adottságok mentén. (MTI)
