Egyre nagyobb az igény a cégátvilágításokra
„Az MNB frissen publikált adatai szerint a vállalati projekthiteleknél 2014-ben is kiemelkedően magas, 26 százalékos volt a nem teljesítő hitelek (NPL) aránya. Nem véletlen, hogy a restrukturált hitelek 75 százaléka projekthitel – tájékoztat Huth Gabriella, a BDO Magyarország pénzügyi tanácsadási üzletágának ügyvezető partnere. – Több mint elgondolkoztató azonban, hogy a tavalyi év közepén a nemteljesítővé váló átstrukturált projekthitelek aránya nem kevesebb mint 39 százaléknyi volt. Ez részben annak is köszönhető, hogy sok esetben az átstrukturálás csak a veszteségelszámolások halasztását szolgálják. Vagyis az esetek jelentős részében továbbra sem mérik fel kellő gondossággal az adott vállalatok jövedelemtermelő képességét, vagyis nem határozták meg megfelelően a normalizált EBIT/EBITDA értékét.”
Magyarországon 2014-ben 107 kockázati- és magántőke-befektetést hajtottak végre, összesen közel 55 milliárd forint értékben. Ezen kívül – a régió más országaihoz hasonlóan – számos további vállalatfelvásárlási tranzakcióra került sor, melyek mindegyikében kulcsszerepet kapott a kellő gondossággal végrehajtott átvilágítási folyamat (innen ered a tevékenység angol neve, a due diligence is).
Az átvilágítások leggyakoribb fókuszterületei és feltárt problémái
A vállalat-átvilágításokat ennek megfelelően elsősorban pénzügyi, üzleti és adóügyi fókusszal végzik. Az alábbiakban a gyakorlatban előforduló legjellemzőbb problémákat ismertetjük – ezek közül számos olyan súlyú, amely nem csupán a profitkilátásokat befolyásolhatja, hanem akár a társaság középtávú működési kilátásait is veszélyeztetheti.
|
Terület |
Probléma |
Lehetséges következmény |
|
Hiányos vezetői információs rendszer |
Talán a leggyakoribb probléma: nem mérhető megbízhatóan a cég jövedelemtermelő képessége |
A vásárló, illetve a bank zsákbamacskát kap, mivel a megtérülési mutatókhoz nem állnak rendelkezésre hiteles adatsorok |
|
Nagy összegű egyszeri bevételi és egyszeri költségtételek kiszűrése |
Az egyedi, nem rendszeresen felmerülő tételek alapvetően torzíthatják a cég aktuális eredményadatait |
Későbbi évek eredményei az aktuálistól jóval elmaradhatnak. |
|
Az indokolt mértéket meghaladó számlázások |
A túlszámlázás csökkenti a társaság nyereségét, miközben a meglévő tulajdonos az érdekeltségi körébe tartozó számlakibocsátó cégen keresztül jut hozzá a pénzhez |
Hosszabb távon akár meg is rendülhet a cég tőkehelyzete, torzított jövedelmezőségi helyzet alakul ki |
|
Ügyfélportfolió minősége |
Sok nem fizető, vagy kiszámíthatatlan ütemben fizető ügyfelek |
Fizetőképtelenség vagy akár felszámolás kockázata |
|
Színlelt munkaszerződések |
Jogszabályok kijátszása, mely jelentős retorziók kockázatát hordozza magában |
Ellenőrzés során munkaügyi bírság, jelentős adófizetési kötelezettség, esetleg eltiltás beszerzési eljárásoktól |
|
Alternatív testvércégek létrehozása |
A cég üzleteinek kicsatornázása az eladó saját cégeibe |
Piacvesztés, a társaság „légüres térbe” kerülhet |
|
Dilettáns adóoptimalizálási lépések |
A jogszabályoknak nem, vagy csak részben megfelelő megoldások: például fiktív számlák és színlelt szerződések a könyvelésben (ezáltal az adófizetési kötelezettség mértékének jogtalan csökkentése) |
Akár százmilliós pótlólagos befizetési és büntetési tételt (adóbírság és késedelmi pótlék) jelenthetnek egy-egy komolyabb esetben |
|
Általánosan elkövetett adójogi tévedések |
- Személyi jellegű juttatások téves besorolása - Hibás vagy hiányos transzferár-nyilvántartás - Tévesen megállapított teljesítési helyek láncügyletek és speciális szolgáltatások esetén (ÁFA nem megfelelő kezelése) - Cégvásárlás illetékkötelezettsége (elmulasztják a céggel vásárolt belföldi ingatlanokat vagyonszerzésként bejelenteni) |
Visszamenőleges befizetési kötelezettségek a korrigált adatok alapján, mulasztási- vagy adóbírság, késedelmi pótlékokkal Speciális esetben (pl. ÁFA) akár milliárdos tételek |
