Elemzők: nem okozott meglepetést a monetáris tanács
Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfoliómenedzsere kommentárjában megjegyezte, hogy nem okozott meglepetést a döntés, ugyanis a monetáris tanács tagjai márciushoz képest kedvezőbb helyzetben voltak, hiszen mind a hazai, mind a nemzetközi fejlemények kedvezőbben alakultak, a hónap során erősödött a forint és mérséklődtek az állampapír-piaci hozamok.
Árokszállási Zoltán, az Erste elemzője szerint is várható volt a jegybanki döntés. Hangsúlyozta: a meglepetés az lett volna, ha a 38 éves mélyponton lévő infláció és az elmúlt hetekben sokat csökkent piaci kamatszintek mellett nem csökkent kamatot az MNB. Az Equilor elemzői kommentárjukban azt emelték ki, hogy az MNB azért nem döntött markánsabb kamatcsökkentés mellett - noha erre vonatkozóan is voltak piaci várakozások -, mivel "hazánkban még ismeretlen területen jár". Rámutattak: a rendszerváltás óta nem látott mélypontra eső márciusi inflációs adat és a hónap során sokat javuló országkockázati megítélés ellenére csak óvatos lépést tett a jegybank. Eltérően vélekedtek az elemzők a kamatpálya jövőjét illetően.
Bebesy Dániel szerint a piac jelenleg további, több mint 100 bázispontos kamatcsökkentésre számít egy éves időhorizonton, amelynek eredményeként akár 3,5 százalékra süllyedhet az alapkamat. A kilátásokat illetően érdemes figyelembe venni, hogy jelenleg a növekedési aggodalmak miatt a jegybankok nagy része kamatot vág, azonban vannak arra utaló jelek, hogy egyes országok már a végére értek az enyhítési ciklusnak - tette hozzá. Emellett számolni kell azzal is, hogy egy esetleges újabb devizagyengülési hullám már olyan szintekre löki a forintot, ahol nem lesz tér további kamatcsökkentésre - mondta a szakember.
Árokszállási Zoltán arra számít, hogy júliusig 4 százalékra csökken az alapkamat, de utána az év végéig megmarad ez a kamatszint. Értékelése szerint ugyan a támogató nemzetközi környezet, a gyenge növekedési kilátások, az alacsony infláció és a kedvező tavalyi hiányadat is "érthetővé" teszi, hogy a piaci árazások az év végére már bőven 4 százalék alatti kamatszintet jeleznek, más tényezőket is figyelembe kell venni. Kiemelte: Magyarországnak számottevő külső és devizaadóssága van, ezért nem lehet túlságosan mélyre metszeni az irányadó rátát.
Az Equilor elemzői szerint az általuk korábban várt 4,5 százalékos szint helyett akár 4 százalékig is folytathatja a jegybank a kamatcsökkentési ciklust, hiszen teljesülhet az inflációs cél, stabilizálódott a forint árfolyama, csökkent az országkockázati felár, illetve a csökkenő hozamok ellenére továbbra is nagy kereslet van az állampapírok iránt. A külföldi jegybankok intézkedései további tőkebeáramlást hozhatnak a fejlődő piacokra, s az így fennálló kedvező piaci környezet teret enged a nagyobb mértékű lazításnak - vélekedtek az elemzők. (MTI)
