Ennél lejjebb már nem csúszhatunk?
Az MFB közleményében kiemelte: ezzel párhuzamosan azonban a munkanélküliség tovább növekszik, és 2010 végén érheti el a maximumát, 12 százalék körüli értékkel, ezért csak ezután – a gazdaság várt élénkülését követően – indulhatnak el kedvezőbb folyamatok a foglalkoztatásban.
A bank növekedési előrejelzése megegyezik a 2009 tavaszán készített elemzés következtetésével, amely alapján Magyarországon 2009-ben 6,5-7,0 százalék, 2010-ben pedig további 0,5-1,5 százalék közötti gazdasági visszaesés várható. 2010-ben a külső kereslet gyengesége miatt a beruházások nem jelentenek húzóerőt a gazdaság növekedése szempontjából, a kormányzati kiadások növelése – az előzetes tervek szerint – szintén nem tud érdemben hozzájárulni a GDP bővüléséhez, ez a lakossági fogyasztás alakulására szintén érvényes, így a reálbérek stagnálása várható a következő évben.
A bank szakértői úgy vélték, Magyarországon az anticiklikus gazdaságpolitika lehetőségei 2010-ben és 2011-ben is igen korlátozottak lesznek, ennek következtében a nemzetközi folyamatoknak, a külső keresletnek lesz kiemelkedő jelentősége a GDP bővülése szempontjából. Az optimális "háromlábú" gazdasági növekedés tényezői közül jelenleg leginkább az exportnak javulhatnak a kilátásai a közeljövőben, míg a lakossági fogyasztás és a vállalati beruházások lehetőségei korlátozottak. Ez alapján valószínűsíthető, hogy optimális esetben, amikor a potenciális növekedés feltételi is javulnak, 2011-től 3-4 százalékkal élénkül a magyar gazdaság.
Az inflációval kapcsolatban az MFB közleményében rámutatott: az MNB monetáris lazítását 2009-2010-ben a tartósan 1 százalékos ECB alapkamat mindenképpen segíti, mivel viszonylag jelentős marad a kamatprémium. Paradox módon a további kamatcsökkentést egyéves időtávban a nemzetközi befektetői hangulat romlása, illetve javulása egyaránt képes lehet lassítani, esetleg megakasztani, miközben a belső gazdasági igények további kamatcsökkentést igényelnek. A kamatszint további csökkentését segíti, hogy a magyar gazdaságban a recesszió következtében jelentősen enyhült az inflációs nyomás, valamint a forint árfolyama is stabilizálódott 2009 második felére.
A válság rámutatott arra is, hogy mennyire kicsi a jegybank mozgástere romló üzleti hangulat mellett az árfolyammozgás koordinálásában. Mindezek eredményeként 2010, illetve 2011 végére 5,50, illetve 5,00 százalékos alapkamatot vár a bank. Emlékeztettek: Magyarországot a fiskális kiigazítási lépések és a nagyfokú nyitottság következtében egy magasabb inflációs környezetben érte a válság, 2008-ban éves átlagban 6,1 százalékos volt a fogyasztói árindex, míg 2008 végétől az infláció jelentősen csökkent, a minimumot pedig 2009 tavaszán 3,1 százalékos éves szinten érte el. 2009-ben éves átlagban 4,1 százalékos átlagos árszínvonal-emelkedés várható.
A bank előrejelzése alapján az árfolyamok 2008 végén – 2009 elején tapasztalt volatilitása csökken, ugyanakkor viszonylag nagy pontatlanság mellett lehet előre jelezni az árfolyamok várható alakulását az árfolyamra ható meghatározó tényezők jelentősebb elmozdulása miatt. A forint árfolyama fokozatosan erősödhet a következő néhány évben, a magyarországi fiskális, illetve világgazdasági folyamatok mellett a gyors, 2013-as euróbevezetés esélye is javulhat. 2010-ben is érvényesülő hatás, hogy a beruházások alakulása szempontjából meghatározó, Magyarországra érkező vagy már itt működő nemzetközi nagyvállalkozások a korábbi időszakhoz képest visszafogják külföldi közvetlen tőkebefektetéseiket 2010-ben, ennek következtében 2009-ben és 2010-ben sem várható, hogy a külföldiek magyarországi beruházásai révén jelentősen változna a beruházási szint Magyarországon - tették hozzá.
