Mibe fektessünk: Az értékalapú részvények éve lehet 2022 az Equilor szerint
Alapjaiban lehet más idén a tőkepiac az elmúlt két esztendőhöz képest az Equilor Befektetési Zrt. kitekintő elemzése alapján: a koronavírust szerencsés esetben magunk mögött hagyhatjuk, igaz egy új mutáns bármikor felülírhatja az alapforgatókönyvet. A korábban bevezetett korlátozások negatív gazdasági hatásai egy ideig velünk maradhatnak, különösen az arra adott korábban nem látott fiskális és monetáris stimulusok, valamint a töredezett ellátási láncok miatt kialakult infláció. Az áremelkedés üteme globálisan decemberben rekord magasságokban mozgott: az Egyesült Államokban 40 éve nem látott mértékben 7, az Eurózónában az euró bevezetése óta nem tapasztalt 5, míg Magyarországon 7,4 százalékkal emelkedtek az árak év/év alapon.
Török Lajos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint a magas infláció miatt elkerülhetetlen a monetáris politika szigorítása: az USA-ban a Fed megkezdheti a szigorítást, így nem csak az új eszközök vásárlását állíthatják le, hanem az alapkamatot is emelhetik, idén összesen három alkalommal. Az év második felében a rekordmagas mérleg leépítése is elkezdődhet, mely tovább emelheti a kötvénypiaci hozamokat és nyomást helyezhet a kockázatos eszközosztályokra. Ehhez képest az Európai Központi Bank várhatóan jövőre kezdi meg a szigorítást, és a várható inflációs nyomás miatt 2023-ban Európában is megkezdődhet a normalizáció.
A hozamemelkedés negatívan érintheti a jövőben eredményt ígérő növekedési részvényeket, így az Equilor az értékalapú részvények felülsúlyozását javasolja. Ezek közé elsősorban olyan társaságok papírjai tartoznak, melyek a belső értékükhöz, a fundamentumukhoz viszonyítva alacsonyan árazottak a piacon, és jellemzően kisebb szorzószámokon forognak (P/E, P/BV, osztalékhozam), mint a piac átlaga. Ilyenek például a bankrészvények, vagy az olajtársaságok papírjai. Ezzel szemben a növekedési részvények a piac átlagánál várhatóan gyorsabban növelik nyereségüket, ugyanakkor ezek a társaságok jellemzően nem fizetnek osztalékot, és magas P/E rátán forognak.
Magyarországon is rég nem látott szinten áll az infláció, ráadásul idén választások lesznek, ami előtt újabb pénzeső érkezik a háztartásokhoz, tovább fűtve az első negyedévben az inflációt. Az áremelkedés üteme a folyamatos monetáris szigorítás ellenére idén is magas maradhat: számos felfelé mutató kockázat érzékelhető, például az emelkedő energiaárak, az élénk belső kereslet, a megindult ár-bér spirál, illetve a kínálati oldali problémák. Az Equilor szerint éves átlagában az infláció 4,8 százalék körül alakul, de az első negyedévben láthatunk még 7 százalék feletti számokat is. Az MNB ezt szigorodó monetáris politikával, míg a kormányzat árkontrollal, bizonyos áruk esetében hatósági árral fékezné.
Az Equilor elemzése szerint a jegybanki szigorítás januárban eddig sikeresen erősítette a forintot, mely enyhén visszafoghatja az inflációs nyomást, az árkontrollnak azonban a rövid távú hatása kiszámíthatatlan. Az elemzés szerint akárki nyeri is a tavaszi választást, kénytelen lesz a jelenleginél jóval szigorúbb fiskális politikát folytatni, hogy az államháztartás hiányát az alkotmányban előírt szintre csökkentse, így várhatóan enyhén lassulhat a gazdasági növekedés üteme. A hiány a járvány hatásainak kezelése miatt tavaly 7 százalék felett alakult, a kormányzati tervek szerint idén 5 százalék alá csökkenhet, amihez azonban a harmadik, negyedik negyedévben a jelenleginél szigorúbb fiskális politikára lehet szükség. A cél az állami beruházások fokozatos csökkentésével csak részben lehet elérhető, az alacsony hiányszámhoz szükség lenne az uniós források beérkezésére is.
Az elemzés rámutat, hogy a lakosság részére nyújtott direkt transzferek kifutnak, és nem zárható ki a támogatások szűkítése sem. A helyzetet nehezíti az állampapírpiaci hozamok folyamatos emelkedése, mely jelentősen drágítja az adósság refinanszírozását. A GDP-növekedést az első félévben elsősorban az erőteljes belső fogyasztás hajthatja, majd az ellátási lánc zavarainak enyhülésével a külső kereslet is élénkülhet az elemzés alapján. Török Lajos szerint a belső keresletet jelentős mértékben támogatják az év elején kifizetendő kormányzati transzferek, így a személyi jövedelemadó visszatérítése, illetve a 13. havi nyugdíj.
A vállalati beruházások volumene az emelkedő finanszírozási költségek, illetve energiaárak miatt mérséklődhet, az állami beruházások visszafogására pedig az idei év második felében van esély. A növekedés értelemszerűen lassulhat a tavalyihoz képest, 4,5 százalék lehet az év egészében. Fontos kérdőjel ugyanakkor az EU Helyreállítási Terv alapján várt források beérkezése körüli bizonytalanság, mely lefelé mutató kockázatot jelent.
Az MNB a sokasodó inflációs kockázatok miatt tavaly júniusban megkezdte a kamatemelési ciklust. Az alapkamat az Equilor várakozása szerint 4,9 százalék lehet az év végén, és jövőre is folytatódhat a kamatemelési ciklus, de már jóval kisebb ütemben, így 2023-ban összesen 30 bázispontos szigorításra lehet számítani. A forint árfolyama szokatlanul nagy utat járt be 2021-ben: előbb egészen a 345-ös szintig süllyedt az euró-forint jegyzése, majd az inflációs folyamatok erősödésével, illetve több régiós jegybank agresszív kamatemelései nyomán a 370-es szintet vette célba, és egészen az év végéig ott maradt.
Az év elején indult intenzív forinterősödés egyelőre megakadt, jelenleg a 355-360-os tartományban mozog, mely az enyhén emelkedő, széles kereskedési sáv közepe. Az Equilor várakozása szerint az év elején folytatódó alapkamat-emelések, illetve a szigorú hangvételű jegybanki üzenetek hatására az első negyedévben erős maradhat a hazai fizetőeszköz, könnyen tesztelheti az árfolyam a 345-350-es zónát is, majd a második negyedév végétől lassú, fokozatos forintgyengülés várható, és az euró árfolyama 365 forinton zárhat az év végén.
