Feladta a leckét az EU-nak a görög válság
A finn politikus szerint a görög válság lecke az Európai Unió (EU) számára, amelyből tanulni kell. "Sürgetően szükség volna a gazdaságpolitika uniós kontrolljának fokozása" - hangsúlyozta Rehn. Egyebek között be kell vezetni olyan megoldásokat, amelyek révén idejében felismerhetők az euró stabilitását fenyegető egyensúlytalanságok a tagországokban - mondta a biztosjelölt. Olli Rehn kijelentette: az EB hamarosan javaslatokkal áll elő az ügyben. A csütörtökön tartott brüsszeli informális EU-csúcson az állam- és kormányfők a támogatásukról biztosították a súlyos pénzügyi válsággal küzdő Görögországot, és felszólították Athént, hogy valósítsa meg az elhatározott stabilitási programot.
Az uniós országok vezetői közös nyilatkozatukban leszögezték, hogy az euróövezet pénzügyi stabilitásának megőrzése érdekében "szükség esetén határozott és összehangolt" akcióval segítik meg Görögországot. A görög kormány ugyanakkor éppen az összhangot hiányolja. "Nincs meg a kellő együttműködés az uniós intézmények és tagállamok között.
Jelentős nézeteltérések mutatkoznak, ráadásul nemcsak tagországok vagy intézmények között, hanem az intézményeken belül is" - nyilatkozott pénteken Jeórjiosz Papandreu miniszterelnök. "Görögország gazdaságilag és politikailag sem egy nagyhatalom, amely egyedül is képes volna megvívni ezt a harcot, az unió viszont még nem ismerte fel, milyen hatalmas erővel rendelkezik" - mondta Papandreu.
A görög kormányfő hozzátette: az unió ugyan támogatást ígért országának, de az ígéretek mellett tettekre is szükség volna "a piac nyomása és a piaci működés lélektanából adódó veszélyek legyűrése" érdekében. A nagy nyugat-európai részvénypiacok az utóbbi napokhoz hasonlóan pénteken is gyengélkedtek, az euró pedig tíz havi mélységbe, 1,3533 dollárig esett, elemzők szerint nem kis részben a Görögország adóssághelyzete körüli folytatódó bizonytalanság miatt.
A görög válság kezelésének körvonalai a jövő héten bontakoznak majd ki. Az uniós országok vezetői csütörtökön felszólították a pénzügyminiszterek tanácsát, hogy február 16-i ülésükön fogadják el az Európai Bizottság indítványain alapuló, Görögországnak címzett ajánlásokat és az athéni kormány által kidolgozott intézkedéseket. Az EB szoros figyelemmel fogja követni az ajánlások megvalósítását, együttműködésben az Európai Központi Bankkal, és javasolni fogja a szükséges kiegészítő intézkedéseket, igénybe véve a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakvéleményét - tették hozzá az EU-csúcs nyilatkozatának megszövegezői.
Az első helyzetértékelés márciusban várható. Görögország az elmúlt harminc év legsúlyosabb válságával néz szembe. Az athéni kormány tavaly novemberben az addigi duplájára, a bruttó hazai termék (GDP) arányában számolva 12,7 százalékra emelte a 2009-es államháztartási hiányra vonatkozó előrejelzését. A hiány-előrejelzés szinte példátlan emelését követően a nagy nemzetközi hitelminősítők egymás után lerontották a görög adósbesorolást.
A hitelminősítők a tavalyi osztályzatrontás előtt sem vesztegettek sok jó szót a görög közfinanszírozási helyzetre, sőt már korábban nyíltan a pénzügyi adatok manipulálásával vádolták a görög hatóságokat. Elemzők most 12,5 százalék feletti idei államháztartási hiányt, a következő néhány évre pedig 140 százalék felé közelítő államadósság-rátát jósolnak Görögországnak, és úgy vélik, hogy óriási a kockázata a "görög járvány" átterjedésének más, kisebb tagállamokra, ezért az euróövezet a saját érdekében sem hagyhatja magára Görögországot a bajban.
