Fókuszban a szél
A megújuló energia egyre nagyobb teret kap az energiapolitikákban, többek között is sajnos olyan tragikus események hatására, mint a Mexikói-öbölben történt olajkatasztrófa, vagy a Japánt ért földrengés és cunami. A fejlett és a fejlődő országok lakosai és vezetői egyre nagyobb arányban jönnek rá, hogy a megújuló energiák és a szélenergia sokkal nagyobb arányú felhasználására van szükség. A legutóbbi közvélemény-kutatások is ezt bizonyítják: az emberek több mint 90 %-a - Magyarországon is - egyértelműen támogatja a megújuló energiák nagyobb arányú felhasználását. Az Európai Unió igyekszik e folyamat élén állni, az Európai Bizottság 2050-ig szóló hosszú távú terve 80-95 százalékban széndioxidkibocsátás-mentes energiaszektort céloz meg, melyben kulcsszereplők a megújulók, ezen belül a szélenergia is. „Magyarországról kitekintve a fejlődés és haladás világszerte látható, ezért várakozással tekint a jövőbe a magyar szélenergia ipar is” – erősítette meg Hoffmann László az MSZIT elnöke.
A szélenergia világa hatalmasat fejlődött
2011 -re a világon több mint 195 000 MW-nyi szélkapacitás termel, az Európai Unióban közel 85 000 MW, az USA-ban 40 000 MW szélenergia kapacitást építettek be. A fejlődő országok ezen a területen is ’rávernek’ a világra: 2009-re Kínában már 25 000 MW, 2011-re több mint 42 000 MW kapacitás épült. A technológiai fejlődés hatására az elmúlt 15 évben a költségek a hagyományos energia-technológiák költségszintjének közelébe csökkentek, s a gazdasági válság ellenére közel 45 milliárd eurónyi tőke áramlott a szélenergetikai befektetésekbe. „A szélenergia berendezés gyártói kapacitások nem kizárólag a jelentős szélpark beruházásokat eszközlő országokra koncentrálódnak, jelentős beszállítói és gyártói kapacitások települtek kisebb európai országokba is, mint ahogy az Belgiumban is megfigyelhető.”- emelte ki Jacopo Moccia, az EWEA Politikai Elemzési területének vezetője.
Magyarországnak is ténylegesen lépnie kell a megújulók irányába
Az új hazai gazdaságfejlesztési irányok egyértelműen kiemelik a zöld-energetikában rejlő lehetőségeket, elkészült a Nemzeti Energiastratégia, és a Nemzeti Megújuló Energia Cselekvési Terv, a magyar EU elnökség idején a hazai politikusok is az európai trendekkel összhangban nyilatkoztak a megújuló energiák jövőbeli szerepéről. Ugyanakkor Magyarországon a pozitív változás kézzelfogható eredményei még váratnak magukra. ”Összevetve a 27 uniós tagország megújuló nemzeti cselekvési terveit azt láttuk, hogy a magyar elképzelések mind a teljes megújuló, mind a szélenergia tervek tekintetében az utolsó helyen állnak.” – mutatott rá Jacopo Moccia.
A döntéshozói szándékon múlik a további hazai szélerőmű engedélyek kiadása is, hiszen - bár törvényi kötelezettség lett volna -, mindeddig a 2008-ban kinyilvánított 410 MW-os szélenergia keretre sem írt ki tendert a Magyar Energia Hivatal. A 2020-ig engedni tervezett kapacitáskorlát nem ad teret jelentős bővülésnek - nagysága megegyezik a 2008. évi értékkel (740 MW) -, miközben a Magyar Villamos Művek külföldön kívánna megújuló energiaforrásokba fektetni. Fucskó József a Magyar Környezetgazdaságtani Központ kutatási igazgatója kiemelte – „Számításaink szerint, a 15 éves időtávot figyelembe véve, a szélenergia esetében a megtérülést biztosító átvételi árnak a kilowattóránkénti 31 forintos magasságban kell meghatározásra kerülnie.”
