Ha a pacemaker visszaüt...
Milliók élnek úgy, hogy szívműködésüket elektromos szívritmus-szabályozó, világszerte elfogadott, angol nevén pacemaker segíti. Először egy skót élettanász, J.A. McWilliams figyelte meg 1899-ben, hogy elektromos ingerlésre az álló szív összehúzódik, sőt ritmusos ingerekkel szabályosan működik. A múlt században kifejlesztették azokat a pacemaker-változatokat, amelyek a mellkasba beültetve a túlságosan lassan működő vagy megállásra hajlamos szívet szükség szerint ingerelték.
A folytatás az életveszélyes szívritmuszavarokat megszüntető műszer előállítása volt. A hirtelen szívhalál legtöbbször nem szívmegállás, hanem a vérkeringés leállása, mert a szív a ritmusos összehúzódások helyett remegni, fibrillálni kezd: nem pumpálja a vért, ami percek alatt az agy visszafordíthatatlan károsodásához vezet. A szívkamra remegése, a fibrilláció megfelelő áramütéssel megszüntethető. Az ilyen szempontból veszélyeztetett betegek mellkasának bőre alá beültetett defibrillátor pacemaker rögtön érzékeli a ritmuszavar elindulását, és áramütéssel helyreállítja a szívműködést.
Most olyan esetről számoltak be, amely a világon még soha nem fordult elő. Egy 83 éves férfi zuhanyozni kezdett, és hogy el ne csússzon, belekapaszkodott a falra szerelt fémrúdba. A rúd véletlenül érintkezett egy 240 voltos áramforrással: az idős férfi az áramtól rángatózni kezdett, és nem tudta elengedni a csövet. Szerencséjére defibrillátor pacemakere volt. A műszer érzékelte a különös elektromos jelenséget, és kétszer ütött. A belső áramütés eredményeként a beteg elengedte a rudat, és kizuhant a zuhanyból. Ezek a műszerek folyamatosan fölveszik az EKG-görbét, így a folyóirat azt is bemutatta, miként ütött kétszer a pacemaker, ami után a szívműködés zavartalanul folytatódott. (MTI)
