Harmadával csökkent a felszámolt cégek száma!
A javulásról tudósító adatok gazdasági elemzők szerint azt bizonyíthatják, hogy cégeink ke zdenek felülkerekedni a válság okozta nehézségeken, ám a törvényi előírások változása, a cégek kényszertörlésének bevezetése is hozzájárulhatott a számok kedvező alakulásához. Tavaly március 1-jétől ugyanis a vagyontalan cégeket gyorsabban kivezetik a megszűnő vállalkozások közül, és az így „kényszertörölt” cégek már nem szerepelnek a felszámolási statisztikában sem.
A felszámolók szkeptikusak
A fenti új eljárásmóddal kapcsolatosan Somogyi Ferencnek, a Felszámolók Országos Egyesülete elnökének aggályai vannak. Álláspontja szerint a bíróságok és az adóhatóság nem képesek olyan sikeres vagyonkutatást végezni, mint a felszámolók, s így a kétségtelenül gyorsabban lebonyolítható kényszertörléssel a cégek minden következmény nélkül eltűnhetnek a piacról. Mint mondja: a felszámoló alapos vagyonkutatással menti a menthetőt, a NAV viszont, ha a végrehajtás eredménytelenül végződik, azonnal elrendeli a kényszertörlést. Az adóhatóság csak abban az esetben kezdeményezi a felszámolást, ha fedezetelvonás bűncselekménye áll fenn, vagy olyan vagyonnal rendelkezik a cég, amely fedezi a felszámolás költségeit. A felszámolással foglalkozó több mint száz céget tömörítő egyesület elnöke arra panaszkodik, hogy a cégek visszamaradó vagyona a legtöbb esetben nem elegendő a felszámolás kiadásaira, és a vesz teséget a máshol megtermelt díjakból kell fedezniük. Az elektronikus úton kijelölt felszámoló megbízatását viszont nem adhatja vissza.
A vezetők felelőssége
Hasznos figyelemmel kísérni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal gyakorlatát, miszerint, ha az adós adótartozását esedékességkor nem fizeti meg, az adóhatóság azonnal végrehajtás alá vonja. Ha a végrehajtási eljárás során az adótartozás nem térül meg (és nincs olyan mögöttesen felelős személy sem, például bt. beltagja, aki a tartozás megfizetésére kötelezhető lenne), a hatóság kezdeményezi a felszámolási eljárást. Az adóhatóság egyre nagyobb figyelmet fordít a vezetők és a tagok felelősségét érvényesítő eljárásokra (perek, mögöttes kötelező határozatok), ilyen tárgyban már több mint ötven per van folyamatban. A NAV ugyanis minél szélesebb körben érvényesíteni kívánja a tagi kártérítési jellegű felelősséget. Az is cél, hogy a háttérben meghúzódó úgynevezett árnyékvezetők se kerülhessék el a felelősségre vonást. Mindazok ellen a törvény erejével lépnek fel, akik a gazdálkodó szervezet v ezetői voltak a felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben. A gazdálkodó szervezetet vezetőjének minősül az a személy, aki a gazdálkodó szervezet döntéseinek meghozatalára ténylegesen meghatározó befolyást gyakorol.
Virtuális erkölcsi bizonyítvány
A tapasztalatok szerint az egyszerűsített felszámolási eljárások időtartama átlagosan fél, illetve egy év. Egyes esetekben – ha például per van folyamatban, amelytől a hitelezők kielégítését remélhetik – két évnél is hosszabb ideig eltarthat. A felszámolási eljárások után fennmaradt adósságkövetelést, ahol erre lehetőség van, a cég vezetőivel, tagjaival szemben peres eljárásban érvényesíti az adóhatóság. A kötelezett személyekkel szemben bírósági végrehajtással vagy adóvégrehajtással lépnek fel. Ahol azonban erre nincs lehetőség, ott a követelés engedményezésére kerül sor, vagy hitelezői veszteség címen, törlik a tartozást. A vállalat tartozását hátrahagyó személyek új cégalapításait viszont az adóregisztrációs eljáráson az adóhatóság megakadályozza. Ez év szeptemberéig a felszámolással megszűnt adózók után 465 milliárd forint veszteséget kellett törölni!
A c égek évente ezrével vonulnak ki a piacról, van, aki felszámolással, mások nyomtalanul tűnnek el. A hitelező meg bottal ütheti a nyomukat, a veszteséget már senki sem téríti meg. A partner kiválasztásánál, szerződés aláírásánál tanácsos körültekintően eljárni. A feketelista.hu-n egyetlen klikkeléssel tizenkét közhiteles állami nyilvántartás mintegy félmillió céggel kapcsolatos összes elmarasztaló határozata megtalálható. Kiderül például, ha felszámolás alatt áll, adótartozása van, munkaügyi bírsággal sújtották. Valóságos erkölcsi bizonyítványhoz jut az érdeklődő, és ennek birtokában megalapozottabb üzleti döntést hozhat – figyelmeztet Iklódi András, a feketelista.hu főszerkesztője.
Kétszer annyi cég alakult, mint amennyit felszámoltak
A portál szerkesztői megyénként és nagyobb városonként is áttekintették a felszámolások és az újonnan alakult cégek arányait. Ezek szerint az elmúlt esztendőben a felszámolások ellenére sem zsugorodott a vállalkozások köre. Sőt, az országban összesen 30 090 új vállalkozást jegyeztek be, 96 százalékkal többet, mint amennyit felszámoltak. Ennek ellenére a magunk mögött hagyott esztendőben több mint 13 százalékkal csökkent a cégalapítási kedv. Az egyes megyéket illetően tavaly Pest megyében számolták fel a legtöbb vállalkozást, összesen 1911-et, miközben 3384 újat „gründoltak”. Itt a cégalakulások aránya a felszámoltakhoz képest 203 százalék volt. A legnagyobb különbség Borsod-Abaúj-Zemplén megyében mutatható ki, ahol 369 felszámolással szemben 1157 alapítás áll (314 százalék).
Kiugróan nagy a különbség (284 százalék) Komárom-Esztergom megyében is, ahol 275 céget számoltak fel, miközben 781 újat jegyeztek be. Veszprém megyében 260 felszámolás ellenében 726 új cég bejegyzése áll (279 százalék). Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Fejér megyében átlagosan két és félszer annyi cégalapításra került sor, mint felszámolásra. Megállapítható, hogy ez a tendencia minden megyére jellemző, még ott is, ahol a legkisebb az arány: Pest megye után Bács-Kiskunban került sor a legtöbb (945) felszámolásra, ám egyidejűleg a legtöbb új cég (1223) alapítására is; így alakult ki 129 százalékos arány.
Budapestre jut az összes felszámolás 41 százaléka (6331) és a cégalapítások 39 százaléka (11 729). A fővárosban így az üzletüket bezárók és az újonnan próbálkozók közötti arány 185 százalékra tehető. Ilyen megközelítésben Szegeden volt a legnagyobb különbség (299 százalék), annak következtében, hogy 239 cég húzta le a rolót, és 715 tett ki új cégtáblát.
Debrecen 287 százalékos aránnyal szerepel, itt jegyezték be a városok közül a legtöbb új céget (811), miközben 239-et felszámolással kivezettek. A tizenegy vizsgált város közül nyolcban több mint kétszer annyi új cég lépett piacra, mint amennyi távozni kényszerült. A két adat közötti különbség Kecskeméten volt a legkisebb (135 százalék), ahol 267 felszámolásra 388 cégalapítás jutott. A legkevesebb felszámolásra (113) viszont Kaposváron került sor; itt 181-en próbáltak új céggel szerencsét.
Forrás: feketelista.hu
