Háztartási olajjal szennyezzük magunkat
A megkérdezett városi háztartások közel hatvan százaléka, a kistelepüléseken élőknek pedig a 20 százaléka szelektálatlanul kezeli az olajhulladékot.
Az ÖKO-Ferr hulladékkezelést koordináló közhasznú társaság januárban végzett, ötszáz háztartást vizsgáló felméréséből kiderült, a használt elemek és villanykörték jelentős része már nem a közös szemétbe, hanem a majd minden üzletben megtalálható gyűjtőládákba kerül. Az elektronikus és az egyéb, nagyméretű, szilárd halmazállapotú hulladékok begyűjtése az országszerte rendszeresen megrendezett lomtalanítások alkalmával szintén eredményesnek mondható. A lakosság körében a komoly gondot – főleg a városi háztartásokban – még mindig a használt sütőolaj elhelyezése jelenti.
A városban élő családoknak a hatvan százaléka a lefolyóba önti vagy a szemétbe dobja az elhasznált olajat. A családi házakban lakók környezettudatosabbak a társasházakban élőknél, közülük már csak 35 százalék nem kezeli szelektíven a sütés melléktermékét. A falvakban még jobb a helyzet, csak 20 százalék nem gondoskodik az olajhulladékról – többségüknél nem is keletkezik, mert azt a háztartásban, vagy az állatok etetésére az utolsó cseppig felhasználják.
A felmérésben szereplők többsége tisztában volt azzal, hogy az égett olaj a csatornahálózatot és az élő környezetet egyaránt károsítja, azonban vagy nem ismerik a környezetbarát kezelési lehetőségeket, vagy túl időigényesnek tartják azokat. A rendkívül környezetkárosító anyag hatására a szennyezett területen elpusztul minden, hiszen az olaj a talajt és az élővilágot elzárja az oxigéntől.
A hulladékudvarok mellett rengeteg benzinkúton is leadható a háztartási fáradt olaj, ráadásul egy Európában is szabadalmaztatott, használt étolajból biodízelt nyerő magyar begyűjtési eljárásnak köszönhetően a társasházak már saját olajtároló edényt is igényelhetnek. Szakemberek szerint a gyűjtőtartályok széleskörű kihelyezése oldhatná meg véglegesen a ma még égető környezetvédelmi problémát.
