Ezt kell tudni a nyugdíjelőlegről minden nyugdíjasnak
A munkával töltött évtizedek után sokan természetesnek gondolják, hogy a nyugdíjigény benyújtását hamarosan a végleges összegről szóló döntés követi. A gyakorlatban azonban egy hiányzó kereseti igazolás vagy a nyugdíjszámításhoz szükséges éves szorzószámok megjelenése is befolyásolhatja az ügy lezárását.
A nyugdíjelőleg ezt az átmeneti időszakot hidalja át. Elsősorban a nyugdíj megállapítására várókat érinti: nem a már folyósított nyugdíj mellé igényelhető általános pluszjuttatás.
Mikor állapítanak meg nyugdíjelőleget?
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján nyugdíjelőleget kell megállapítani, ha a nyugellátásra való jogosultság fennáll, de az összeg az eljárás megindulásától számított harminc napon belül nem határozható meg. Ennek oka lehet adathiány, a tárgyévi valorizációs szorzószámok hiánya vagy más akadály. Az előlegről a hatóság hivatalból, végzéssel dönt.
A két feltételt érdemes különválasztani. Más kérdés, hogy valaki megszerezte-e a nyugdíjhoz szükséges jogosultságot, és más, hogy pontosan mekkora ellátás jár neki. Az előleg akkor nyújt segítséget, amikor az első kérdés már tisztázott, a másodikhoz azonban még további számítás vagy adatbeszerzés szükséges.
Önmagában tehát a kérelem benyújtása és az idő múlása nem elegendő: a nyugdíjjogosultságnak is fenn kell állnia.
Miért fordul elő gyakran az év elején?
Az öregségi nyugdíj kiszámításakor a korábbi kereseteket nem egyszerűen összeadják és átlagolják. A számítás egyik fontos lépése a valorizáció, amely a korábbi évek figyelembe vehető kereseteit a nyugdíjazást megelőző év kereseti szintjéhez igazítja.
Ehhez évente meghatározott szorzószámokra van szükség. Az adott évben induló nyugdíjak végleges kiszámítása ezért az év elején még akadályba ütközhet, amíg az új szorzók nem alkalmazhatók.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden januárban benyújtott nyugdíjigény automatikusan ugyanabba a helyzetbe kerül. Jelentősége van annak is, melyik évtől kérik a nyugdíj megállapítását, és az adott ügyben valóban szükséges-e az új szorzószámokra várni.
Az év más szakaszában is indokolt lehet az előleg. Előfordulhat például, hogy egy régen megszűnt munkáltató kereseti nyilvántartását kell felkutatni, vagy valamelyik foglalkoztatási időszak adatait szükséges pontosítani.
Hogyan számítják ki az előleg összegét?
A nyugdíjelőlegnek nincs mindenkire egységesen érvényes összege. A hatóság a már rendelkezésre álló adatokból, a hatályos valorizációs szorzószámokból és a nyugdíj-megállapítás szabályaiból indul ki.
Az előleg ezért nem az utolsó fizetés meghatározott része, és nem is egy szabadon választható havi összeg. Az ügy addig tisztázott körülményeit tükrözi.
A háztartási költségvetés szempontjából különösen fontos, hogy az előleg összege még nem tekinthető a végleges nyugdíj biztos előrejelzésének. A később beérkező adatok módosíthatják a számítás eredményét. Emiatt az első folyósítás alapján nem célszerű hosszú távú pénzügyi kötelezettségeket vállalni.
Négy hónap után kérhető az összeg módosítása
A hosszabb ideig tartó eljárásoknál külön lehetőség segíti az igénylőt. Ha a nyugdíjigényt az eljárás megindulását követő négy hónapon belül nem bírálják el, az időközben beszerzett adatokra hivatkozva kérhető az előleg módosítása. A kérelemről végzés születik, amely ellen önálló jogorvoslatnak van helye.
Ez nem automatikus emelés. A kérelem érdemi alapja az, hogy az előleg megállapítása óta olyan információ került az ügybe, amely befolyásolhatja az összeget.
Gyakorlatban célszerű pontosan megjelölni:
- a folyamatban lévő nyugdíjügy azonosítóját;
- az előleget megállapító döntést;
- az időközben beszerzett új adatot vagy igazolást;
- azt, hogy az új információ miért indokolhatja az összeg felülvizsgálatát.
A módosítás jellemzően magasabb előleg elérését szolgálhatja, de az új adatok nem feltétlenül eredményeznek emelkedést. A cél az, hogy az átmenetileg folyósított összeg jobban igazodjon a rendelkezésre álló információkhoz.
Mi történik a már kifizetett pénzzel?
A folyósított nyugdíjelőleget a végleges nyugdíj elszámolásakor be kell számítani. Ugyanarra az időszakra tehát nem jár egymás mellett a teljes nyugdíj és az előleg.
Egy egyszerű, szemléltető példa megmutatja az elszámolás lényegét. Tegyük fel, hogy valaki három teljes hónapon át havi 180 ezer forint előleget kap, a végleges nyugdíját pedig ugyanarra az időszakra havi 205 ezer forintban állapítják meg.
| Tétel | Összeg |
|---|---|
| Három hónapra kifizetett előleg | 540 000 Ft |
| Három hónapra járó végleges nyugdíj | 615 000 Ft |
| A kettő különbsége | 75 000 Ft |
A példa kizárólag az elszámolás bemutatására szolgál, más módosító tényezővel nem számol.
Ebben az esetben 75 ezer forint különbözet jár az érintettnek. Fordított helyzet is előfordulhat: ha a végleges összeg alacsonyabb az előlegnél, a különbséggel az elszámolásban szintén foglalkozni kell. Ezért az előlegről szóló döntést és a folyósítás adatait érdemes megőrizni.
Az utazási kedvezmények miatt is fontos lehet
A nyugdíjhoz kapcsolódó ügyintézés nem kizárólag a havi pénzről szól. Az előleg megállapításához kapcsolódóan jelentősége lehet az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság nyilvántartásának, valamint az arra jogosultaknál az Ellátottak utazási utalványa kiállításának is.
Az utalvány különösen azoknak lehet fontos, akik még nem töltötték be a 65. életévüket, például a nők kedvezményes öregségi nyugdíjával vonultak vissza.
A Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint az utalvány a helyközi közlekedésben díjmentes utazásra, továbbá 90 százalékos kedvezménnyel vármegye- és országbérlet vásárlására jogosít. A kedvezmény igénybevételéhez az utalvány mellett személyazonosításra alkalmas okmány is szükséges. A helyi közlekedésre és az egyéb díjakra külön szabályok vonatkozhatnak.
Mikor születik meg a végleges döntés?
Az ügy akkor zárható le, amikor a nyugdíj megállapításához szükséges feltételek és adatok tisztázottak. A valorizációs szorzókra váró ügyeknél külön határidőszabály érvényesül: a törvényi feltételek fennállásakor az ügyintézési határidő a szorzószámok hatálybalépését követő tizenötödik nap. Ez a szabály akkor alkalmazandó, ha az általános ügyintézési határidő ennél korábban járna le.
Fontos különbség, hogy a döntés meghozatalának határideje nem azonos a pénz bankszámlán történő jóváírásának napjával.
Az igénylő számára a legjobb gyakorlati támpontot az ügyben kapott iratok adják. Az előlegről szóló végzésen érdemes ellenőrizni az összeget és a kezdő időpontot, a végleges határozatnál pedig azt, hogy a megállapított nyugdíj és a korábban kifizetett előleg elszámolása hogyan történt. A hiánypótlások határidőben történő teljesítése és a kért igazolások benyújtása az előleg folyósítása mellett is fontos marad.
