Hogyan látják Magyarországot? - egy leminősítés háttere
A leminősítés után adott kommentárjában Preston Keat, az Eurasia Group nevű globális pénzügyi és politikai kockázatelemző csoport londoni közgazdásza annak a véleményének adott hangot, hogy a magyarországi kilátásokat számos piaci megfigyelő "egyre negatívabban" értékeli, ami "nem meglepő", tekintettel arra, hogy "a kormány nem foglalkozik a strukturális jellegű adósságdinamikai kérdésekkel", emellett "továbbra is élezi a feszültséget" a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az EU-val.
A szakelemző szerint a jövedelemadók csökkentése, "büntetőadók" kivetése a pénzügyi, az energiaipari, a távközlési és a kiskereskedelmi szektorokra, a nyugdíjrendszer "államosítása", valamint a költségvetést felügyelő intézmény "kizsigerelése" "nem tekinthető felelős költségvetési konszolidációnak". Az Eurasia Group londoni közgazdásza szerint, ha esetleges további leminősítések nyomán Magyarország elvesztené befektetésre ajánlott besorolásait, az "nagyon problematikus lenne", különösen a 2012-2014-es időszakban, amikor vissza kell fizetni az EU- és az IMF-hiteleket.
Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland (RBS) londoni globális feltörekvő térségi kutatási részlegének vezetője szerint egyértelmű annak a kockázata, hogy Magyarország "valamikor a következő egy év során" elveszíti befektetésre ajánlott hitelminősítői osztályzatait. Ash hétfői kommentárjában úgy vélekedett, hogy a térségi társállamokkal összevetve Magyarország számára még a "BBB mínusz" besorolás (illetve a Moody's osztályzási módszertana szerint a most megadott "Baa3") is "valamelyest nagyvonalúnak tűnik". Az elemző kiemelte, hogy például Romániára a másik két nagy hitelminősítő - Standard and Poor's, Fitch Ratings - nem befektetői szintű osztályzatokat tart érvényben, jóllehet a román köz- és küladósság-ráták jobbak Magyarország adósságmutatóinál. Románia emellett tartja magát az IMF/EU-reformprogramhoz, és a hosszú távú közfinanszírozási fenntarthatóságot javító módon kezeli nyugdíjrendszerének gyengeségeit, vagyis "úgy tűnik, hogy Magyarországgal ellentétes irányban halad".
Az RBS vezető londoni elemzője szerint Törökországnak - amelynek szintén befektetési szint alatti besorolásai vannak - ugyancsak jobbak a köz- és küladósság-rátái, és a hazai össztermékhez mért államháztartási hiánya is alacsonyabb, mint Magyarországé. Ash szerint ha a globális piaci helyzet a felzárkózó térség szempontjából kevésbé támogatóvá válik, vagy a várt növekedés nem realizálódik gyorsan, a magyar kormány arra kényszerülhet, hogy ismét az IMF-hez és az EU-hoz forduljon finanszírozásért.
A TD Securities nevű vezető globális befektetési tanácsadó cég londoni részlegének felzárkózó piaci stratégája, Cristian Maggio a Moody's-leminősítés utáni kommentárjában úgy vélte, hogy Magyarországon az igazi gond a "nagyon kiszámíthatatlan gazdaságpolitika". Maggio kiemelte: sok alapkezelő - főleg nyugdíjalapok kezelői - számára kizárólag befektetésre ajánlott besorolású kötvények vásárlása megengedett, és ha Magyarország befektetői osztályzata veszélybe kerül, ezek az alapok elkezdhetik leépíteni a magyar kormánykötvényekben meglévő pozícióikat, ami gyorsan emelné a magyar CDS-árazásokat is. Ez utóbbiak hétfőn emelkedtek, de nem agresszív mértékben.
A CMA DataVison londoni adósságpiaci adatszolgáltató hétfő délutáni kimutatása szerint a Moody's-leminősítés után a magyar CDS-díjszabás - vagyis a magyar adósságtörlesztés leállásának kockázata ellen köthető biztosítási cseretranzakciók ára - 10 millió euró magyar adósságra évi 370 ezer euró (370 bázispont) körül mozgott Londonban a 355,1 bázispontos előző zárószint után. Magyarországot jelenleg két hitelminősítő, a Standard and Poor's és - a hétfői leminősítés után - a Moody's tartja a még éppen befektetésre ajánlott kategória alsó határán, és mindkét cégnél leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátás érvényes az osztályzatokra.
A Barclays Capital, az egyik legnagyobb citybeli befektetési csoport londoni felzárkózó piaci elemzői hétfői kommentárjukban úgy vélekedtek, hogy a magyar kormány "agresszív, ad hoc" költségvetési intézkedésekkel finanszírozott növekedésösztönző stratégiába kezdett, amely - a vezető európai gazdaságok, főleg Németország robusztus keresletének hatásaival együtt - rövid távon alátámaszthatja ugyan a magyar gazdaság növekedését, "egy-két éven belül" azonban ismét meredeken növekvő államháztartási hiányhoz vezethet. A ház szakelemzői szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által múlt héten végrehajtott kamatemelés válasz volt "az egyre kiszámíthatatlanabb" költségvetési politikára, és arra, hogy a kormány "folytatja kísérleteit" a monetáris politika nagyobb befolyásolására.
A Barclays Capital szakértői szerint a négy új monetáris tanácsi tag kinevezési rendjének tervezett módosítása potenciálisan olyan helyzetet teremthet, amelyben a "kormánykinevezett" új tanácstagok egyszerű többséggel felülbírálhatják az MNB elnökét és két helyettesét a kamatdöntő üléseken. A Barclays Capital londoni elemzői közölték: jelenlegi előrejelzésük az, hogy az MNB alapkamata a mostani 5,50 százalékról még a jövő év első negyedének vége előtt 6,00 százalékra emelkedik tovább, ott azonban megáll, mivel "valószínűtlen", hogy az új monetáris tanácsi tagok további kamatemeléseket támogatnának. (MTI)
