Igazolt eredetű termékeket, köztük Tokajit adna el a kínai piacra az EU
Más üzletemberekkel együtt az EU-biztos társaságában lévő Kiss Istán, a Tokaj Kereskedőház Zrt. vezérigazgatója elmondta, sikerült megakadályozniuk, hogy "valakik" bejegyezzék a Tokaji márkanevet Kínában. Ciolos európai újságírók előtt kiemelte, mostani útjának egyik legfontosabb feladata lezárni azt a folyamatot, amellyel jogi alapot teremthetnek Kínában és az unióban egyelőre tíz-tíz földrajzi árujelzős (GI) termék védelmének.
A tervek szerint a "tíz plusz tíz projekt" után a jövőben következhetne további több száz áru rendszerbe vonása. Kína érdeklődést mutat a kezdeményezés iránt, s maga is rendelkezik olyan termékek sokaságával, amelyek előállítása történelmileg helyhez, térségekhez kötött; védelmüket, egységes megjelenésüket a piacon támogatnák. Ilyenek például a porcelán, vagy a selyem. Az első válogatásba az EU termékei közé leginkább sajtok és hústermékek kerültek, olyanok, mint a Roquefort, a Comté, egyfajta cseddár sajt, a pármai sonka, vagy a skót lazac.
Ezek már lényegében megjelentek a kínai piacon. Kínai részről a listára tették a Lung-csing (Longjing), vagyis Sárkánykút teát, egy fokhagyma félét és rizs ecetet, valamint gyümölcsöt, zöldség félét. Dacian Ciolos Pekingben találkozott a kínai mezőgazdasági miniszterrel és a kereskedelmi tárca első emberével, valamint tárgyalt a minőségfelügyeleti szakhatóság vezetőivel. Csen Tö-ming (Chen Deming) kereskedelmi miniszterrel közösen bejelentették egy közös 25 millió eurós kereskedelmet és befektetéseket technikailag támogató program elindítását, amiből 20 milliót áll az unió, míg a fennmaradó összeget a kínai kormány fedezi.
Ennek keretében a következő öt évben az EU a kínai termékek és szolgáltatások minőségének emelését, a biztonságot és környezetvédelmet kívánja elősegíteni. "Az EU és Kína alkotja a világ második legnagyobb kereskedelmi kapcsolatrendszerét, ami azt jelenti, hogy az unió Kína legnagyobb kereskedelmi partnere és legnagyobb exportpiaca, míg Kína az EU második legnagyobb kereskedelmi partnere" - állapította meg az EU-biztos. Az EU és Kína közötti kereskedelmi forgalom tavaly elérte a 395 milliárd eurót.
A mostani útra mintegy harminc üzletember, termelő, vállalati képviselő kísérte el Ciolost, s Pekinget megelőzően jártak Sanghajban és a dél-kínai Hangcsouban (Hangzhou), valamint Szucsouban (Suzhou) is. A küldöttségben helyet kaptak a például a lengyel, a svéd vodka, valamint a skót whisky exportjában érintettek is. "A Tokajit - mint márkanevet - egy kínai gazdasági társaság magyar segédlettel már megpróbálta Kínában bejegyeztetni, de a kínai hatóságok megtaláltak bennünket és a kísérlet meghiúsult" - újságolta a Tokaj Kereskedőház vezérigazgatója az MTI-nek Pekingben.
Az ötlet kiagyalóinak feltételezhetően az volt a céljuk, hogy később eladják azt a piacra lépni szándékozóknak. Kiss István jó iránynak tartja a földrajzi árujelzős termékek rendszerét és az annak keretében történő piaci megjelenést. A mostani úton több alkalma nyílt arra, hogy a Tokajit bemutassa, s úgy véli, a kínai piacban határtalan lehetőségek rejlenek. Ugyanakkor példaként megjegyezte: a bordeaux-i borszövetség egymilliárd forint értékű marketing munkába kezdett Kínában, ami azt jelzi, hogy a világmárkáknak is jelentős befektetésre van szükségük ahhoz, hogy "megmozdítsák a piacot".
A szakember úgy látja, Kínában viszonylag kevés a fehér bor és igen csekély mennyiségben van jelen a minőségi édes bor; jelenleg Tokajiból évente körülbelül 200 ezer palackot értékesítenek Kínában. A névhasználattal, márkanévvel kapcsolatos Szlovákiával fennálló vitára vonatkozó kérdésre a vezérigazgató megerősítette: a nézeteltérés eldöntése az európai igazságszolgáltatás útjára terelődött, a névhasználati jogot a magyar fél számára a bíróságon bejegyezték.
"Termékleírásból kettő nem lehet, azt mi adjuk, s az tartalmazni fogja hogy hol és hogyan termelhető a tokaji bor" - magyarázta Kiss István, remélve, hogy mielőbb pont kerül a vita végére. Hozzátette: Magyarországon mintegy hatezer hektárt fed le a tokaji borvidék, míg a korábban konszenzussal elfogadott szlovákiai terület nagysága 562,5 hektár.
