Így lesz szabályozva az internetes szerencsejáték
A Nemzetgazdasági Minisztérium hétfői tájékoztatása szerint a törvényjavaslat zárószavazására várhatóan május 13-át követően kerülhet sor - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium hétfőn az MTI-vel.
A törvényjavaslatot előzőleg - még törvénytervezet formájában - február 8-án a kormány megküldte az Európai Bizottsághoz "alapeseti műszaki notifikációra", ami lényegében az uniós jogszabályoknak való megfeleltetést jelenti, azt, hogy a törvénytervezet megfelel-e például az áruk és szolgáltatás szabad mozgásának, mint alapelvnek.
A törvényjavaslatban a legális távszerencsejáték szervezésének szabályai és az illegális távszerencsejáték szervezése esetén alkalmazható internetes blokkolás szabályai szerepelnek. Az NGM közlése szerint állami és magántulajdonú vállalatok pályázhatnak hírközlő eszköz és rendszer útján történő, azaz online sportfogadás, kártyajáték és kaszinójáték szervezésére.
Az engedélyek, illetve koncessziós jogok kiadásáról a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) dönt. Az engedélyek és koncessziós szerződések legfeljebb öt évre szólhatnak, de számuk nem korlátozott. A 2013. évi költségvetési törvényre vonatkozó módosító javaslat értelmében a 2013. évi koncessziós díj a teljes évre vetítve játéktípusonként 100 millió forint. Az online szerencsejátékot szervező magántársaságok a koncessziós díj mellett kötelesek lesznek játékadó és felügyeleti díj megfizetésére is.
A játékadó a tiszta játékbevétel - a tárgyidőszakban befizetett tétek és kifizetett nyeremények különbözetének - 20 százaléka, amelyet a társaságoknak kéthetente kell teljesíteniük. A szerencsejáték-felügyeleti díj mértéke 2,5 százalék, de legalább 100 ezer forint és legfeljebb 50 millió forint. Ebből a társaság 25 százalék kedvezményt kap, amennyiben Magyarországon - a felügyeleti tevékenységet megkönnyítő - másodlagos adattároló szervert helyez el.
A kormány az általa 2012 őszén bejelentett költségvetési egyenlegjavító intézkedések során 10 milliárd forintnyi többletbevételt jelzett 2013-ra az online szerencsejáték új szabályozása révén. A törvényjavaslat egyben egyértelművé teszi, hogy a játékosoknak a legális internetes szerencsejátékból származó jövedelme mentesül a személyi jövedelemadó hatálya alól.
A törvényjavaslat kitér arra: a koncessziós pályázatokon csak olyan nem állami, vagy többségi állami tulajdonban álló szervezők indulhatnak, amelyeknek a jegyzett tőkéje legalább 200 millió forint.
A kormány által benyújtott javaslat értelmében a NAV határozata alapján a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) közreműködésével az illegális szerencsejáték szervezéshez kapcsolódó elektronikus adat hozzáférése 90 napra korlátozható, amely ismételten is elrendelhető. A blokkolási kötelezettségnek eleget nem tevő hírközlési szolgáltatók 100 ezer forint és 500 ezer forint közötti bírsággal sújthatók.
A távszerencsejáték a törvényjavaslat alapján nem liberalizált tevékenység, ami azt jelenti, hogy az állami jellegű szervezői kör (azaz az állami szerencsejáték szervező, az állami szerencsejáték szervező kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság, illetve az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezet) a NAV engedélyével, egyéb szervezők pedig koncessziós pályázaton való részvétel alapján megkötött koncessziós szerződéssel és NAV-engedéllyel végezhetnek távszerencsejáték szervezői tevékenységet.Az internetes szerencsejáték szervezőjének a szerveréhez folyamatos távoli hozzáférést kell biztosítania a NAV számára.
A távszerencsejáték szervezői a törvényjavaslat szerint a pénzmosás ellenes szabályok hatálya alá tartoznak majd. Közvetlen pénzmosás ellenes szabályként a törvényjavaslat kimondja, hogy játékosként csak természetes személy vehető nyilvántartásba és egy játékosnak egy szervezőnél csak egy játékosi egyenlege ("játékosi számlája") lehet.
