Járai: a bizalom helyreállításától függ a hitelkamat
Járai kiemelte: a jegybanknak monetáris politikát kell váltania, mivel a likviditás szűkítő eddigi politika hozzájárult a válság mélyítéséhez, a Monetáris Tanács - nem politikai kinevezett - új tagjai várhatóan ezt az utat követik majd. Kisbenedek Péter a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) elnöke az idei és a jövő év mottóját így határozta meg: reméld a legjobbat és készülj a legrosszabbra.
A biztosítási szektor helyzetét a nemzetközi környezet, a magyar GDP növekedése, az infláció, illetve a munkanélküliség határozza meg - tette hozzá. A konferencia egyik visszatérő témája a költségcsökkentés volt. Kisbenedek Péter az elektronizálást említette, amely átszövi a biztosítók teljes tevékenységét, viszont komoly beruházási vonzata van. Járai Zsigmond a saját biztosítójából azt említette, hogy az adatfeldolgozást és a számítástechnikai fejlesztést Indiában végeztetik. Járai Zsigmond előadásában a makrogazdasági problémákat emelte ki.
A kormány a rendkívüli intézkedésekkel - köztük a pénzügyi szektor különadójával - az egyensúlyt javította, ezzel együtt viszont csökkent az előre láthatóság és a kiszámíthatóság. Ez utóbbiakat említette legnagyobb problémának Zsoldos Miklós, az Union Biztosító elnök vezérigazgatója. A külföldi tulajdonosok folyton erre kérdeznek rá a magyarországi cégvezetőknél - tette hozzá.
A magyar gazdaság 2-3 százalékos növekedési pályán áll - vélte Járai Zsigmond. Ebből elvileg lehet 4-5 százalékos növekedés is, de ehhez a befektetői bizalom helyreállítása szükséges. A magyar biztosítási piac adatait ismertetve Kisbenedek Péter külön vette a nominális és az inflációval korrigált díjbevételt. Az előbbi az 1996-os 152 milliárd forintról 843 milliárdra növekedett 2010-re, míg az inflációval korrigált díjbevétel 152 milliárdról 298 milliárdra emelkedett.
A szektor saját tőkéje a 2004. évi 1.065 milliárd forintról 1.997 milliárdra nőtt 2010-re, míg a biztosítástechnikai tartalék 171 milliárdról 292 milliárd forintra emelkedett. A tőke és a tartalék elegendő a szektorban. A MABISZ elnöke a magánnyugdíjpénztárak államosítását a költségvetés átmeneti szanálásának nevezte, amely azonban az elöregedés miatti nyugdíjproblémát nem oldja meg. A biztosítók a kiegészítő nyugdíjbiztosításban, illetve a szintén kiegészítő egészségbiztosításban vállalhatnak szerepet.
Az államnak is támogatnia kellene azonban az öngondoskodást - mondta. A konferencia panel beszélgetésén - egyebek mellett - felmerült az a probléma, hogy miből és mennyit tudnak megtakarítani a nyugdíjukra a magyar emberek. Kozek András az Allianz vezérigazgató helyettese úgy számolt, hogy havi 50 ezer forint kiegészítő nyugdíjhoz 10 millió forint tőkét kell összegyűjteni az aktív időszakban. Zsoldos Miklós tapasztalata szerint nettó 300 ezer forint havi jövedelem után kezdenek önmagukról gondoskodni az emberek. Kovács Zsolt, az ING Biztosító elnök vezérigazgatója a személyi jövedelemadó törvény januártól hatályos változását jellemezte.
Szerinte a magasabb jövedelműeknél maradó havi 50-100 ezer forintból csak rendszeres díjas életbiztosítást lehet választani, az egyszeri díjas befektetésre ennyi pénz alkalmatlan. A különadó kapcsán Járai Zsigmond úgy vélekedett, hogy a MABISZ "leszerepelt", ugyanakkor elismerte azt is, hogy minden biztosító a maga érdekét akarta érvényesíteni.
Kovács Zsolt szerint a különadó egyetlen pozitív következménye a hatékonyság növekedése, amit az kikényszerített. Ugyanakkor a biztosítási szektor veszteségbe fordult a különadó miatt - tette hozzá. Zsoldos Miklós ezzel kapcsolatban annak a véleménynek adott hangot, hogy a 38 milliárdos különadó helyett a kormány választhatta volna azt: a természeti károk, a katasztrófák és az egészségügy finanszírozásába vonja be a biztosítókat. Ez nem tette volna tönkre az ágazatot - tette hozzá. (MTI)
