Jelentősen nőtt 2010-ben az export és az import volumene
2010-ben az export értéke 19 678 milliárd forint (71,4 milliárd euró), az importé 18 161 milliárd forint (65,9 milliárd euró) volt, így a kivitel forintértéke meghaladta, a behozatalé azonban még nem érte el a két évvel korábbi, a gazdasági világválság előtti szintet.
A 2010. január–decemberi forgalom forintban mért árszínvonala a 2009-es szinthez viszonyítva behozatalban és kivitelben közel azonos mértékben – 1,7, illetve 1,6%-kal – nőtt. A cserearány éves szinten gyakorlatilag nem változott. A forint az euróhoz képest 2%-kal erősödött, míg a dollárhoz viszonyítva 3%-kal gyengült. A külkereskedelmi termékforgalom devizaárszintje az előző évhez képest mintegy 3%-kal nőtt.
A külkereskedelmi termékforgalomban a kivitel háromötödét, a behozatal felét adó gépek és szállítóeszközök exportvolumene 18, az importé 20%-kal bővült 2010-ben. A behozatal dinamikája a harmadik negyedévig enyhén nőtt, míg az exporté az év elejétől fokozatosan lassult, amit jelentősen befolyásolt a híradás-technikai hangrögzítő és -lejátszó készülék kivitelének alakulása. Az árufőcsoport legnagyobb részarányát képviselő termékkör exportjának felfutása − elsősorban a televíziók és mobiltelefonok − a válság évében – 2009-ben – is töretlen volt, ez okozza 2010-ben a mérséklődő volumennövekedést.
Átlagot meghaladó volumenbővülés jellemezte az általános rendeltetésű ipari gép; villamos gép, villamos készülék és műszer, valamint a válság által leginkább sújtott közúti jármű exportját és importját. Ez utóbbi árucsoport kereskedelme még jelentősen − a kivitel több mint tizedével, a behozatal negyedével − elmarad a 2008. évi szinttől.
A legnagyobb részarányt képviselő árufőcsoporthoz képest némileg mérsékeltebb, de kétszámjegyű volumennövekedést regisztráltunk a heterogén összetételű feldolgozott termékeknél, melynek kivitele 15, a behozatala 13%-kal bővült. Az árufőcsoporton belül a szakmai, tudományos ellenőrző műszerek export-, illetve a színesfémek és a gumigyártmány mindkét irányú forgalmának dinamikus emelkedése az élénkülő járműipari megrendeléseknek köszönhető. A jelentős súlyt kitevő gyógyszer, gyógyszerészeti termékek kivitelének és behozatalának volumene az időszak egészét tekintve átlagot meghaladóan, ezen belül a harmadik negyedévben kiugró mértékben nőtt az orosz szabályozás változásának egyszeri keresletfelhajtó hatása miatt. A vas- és acéltermékek behozatala már több mint tizedével meghaladta a 2009. évit, de forintértéke még nem érte el a válság előtti 2008-as szintet.
Az energiahordozók importvolumene az időszak egészét tekintve 4%-kal volt több, mint egy évvel korábban. A teljes energiabehozatal felét adó kőolaj és kőolajtermék volumene alig haladta meg az előző évi szintet, importértéke azonban a jelentős áremelkedés következtében több mint harmadával nőtt 2010-ben. A természetes és mesterséges gáz importvolumene az év folyamán a világpiaci áralakulásnak megfelelően alakult: az év első felében másfélszeres növekedést, a másodikban több mint egyharmados csökkenést mutatott, így az év egészét tekintve némileg magasabb volt a 2009. évihez képest.
2010. január–decemberben az élelmiszerek, italok, dohánytermékek kivitelének volumene 13%-kal, a behozatalé 5%-kal haladta meg a bázisidőszaki szintet. Az árufőcsoporton belül az export egynegyedét képviselő gabona és gabonakészítmények kivitelének volumene az év eleji visszaesést követően júniustól már dinamikus növekedést mutatott, az év egészét így összességében kismértékű bővülés jellemzi. Kétszámjegyű volt a növekedés a hús és húskészítmény, illetve az élő állat mindkét irányú forgalmában. A tejtermék- és tojásbehozatal volumene hatodával volt több, mint az előző évben, főként a német, szlovák és lengyel import élénküléséből adódóan.
Az Európai Unió országaival folytatott kereskedelem volumene 2010. január–decemberben a kivitelben és a behozatalban egyaránt 15 %-kal haladta meg a bázisidőszaki szintet. Külkereskedelmi egyenlegünk aktívuma 2891 milliárd forint, ami 492 milliárd forintos (2 milliárd eurós) javulást jelent az előző évhez képest. A növekmény több mint fele (283 milliárd forint, azaz 1,1 milliárd euró) az új tagállamokkal folytatott kereskedelemben realizálódott.
Dinamikusabban bővült az EU-n kívüli országokba irányuló forgalom: az export volumene 23, az importé 16 %-kal haladta meg az elmúlt évi szintet. Passzívumunk 1374 milliárd forint (5 milliárd euró) volt, 31 milliárd forinttal (166 millió euróval) több, mint tavaly. Az ázsiai országokkal szembeni passzívum mintegy 230 milliárd forintos növekedését döntően a gépipari termékek importjának felfutása okozta.
