Jövőre már beléphetünk az ERM-2 rendszerbe - GKI
Vértes András közölte: a világgazdaság nagy részében - Magyarország a kivételek közé tartozik - technikailag véget ért a recesszió a harmadik negyedévben, hozzátéve, hogy az USA-ban 2,5 százalékkal az Európai Unióban 4,0 százalékkal csökken idén a GDP.
Éves összehasonlításban a magyar gazdaság az utolsó negyedévben még 4,5 százalékkal zsugorodik, de negyedév/negyedéves alapon már növekedésnek indul - felelte az MTI kérdésére Vértes András. Elemzése szerint Magyarországon a belföldi kereslet 11 százalékos zuhanása, ezen belül is az olvadó lakossági fogyasztás és a készletleépítés áll a GDP csökkenése mögött, szemben Nyugat-Európával, ahol a beruházások mélyrepülése figyelhető meg.
Miközben a világgazdasági válság fő fenyegetését: az árfolyam- és likviditási krízist kivédte a magyar gazdaságpolitika, nagymértékű, a GDP 3-4 százalékát jelentő újabb egyensúlyi korrekciót hajtott végre, elsősorban a költségvetési kiadások lefaragásával, kisebb mértékben (nyugdíj, szociális ellátások, adó átrendezés) rendszerjellegű változtatásokkal - magyarázta a GKI elnöke.
Kockázatos világban kockázatos a költségvetés - jelezte Vértes, aki szerint "kockázatos, de korrekt az elfogadott jövő évi költségvetés, a GDP arányosan 3,8 százalékos hiány megvalósítható, csak akarni kell", megjegyezve, hogy az állami vállalatok egyszeri konszolidációs igénye a GDP 1,5 százalékára rúg. A szakértők között egyetértés van abban, hogy a bevételi oldal bizonytalan, ezért van szükség a 200 milliárd forintot meghaladó tartalékra - tette hozzá. Mielőtt a következő kormány lehetséges költségvetési forgatókönyveit ismertette a GKI elnöke, annak kettős kommunikációját jelezte: "az ellenzék kifelé, a jelenlegi gazdaságpolitika folytatását ígéri, befelé viszont annak elvetését, ami kommunikációs zűrzavarhoz vezet".
Vértes András szerint a következő kormány három költségvetési stratégiát követhet: a nem ajánlott modell tartósan nagyobb deficitet jelent, amit a nemzetközi szervezetek és a pénzpiacok sem fogadnának el, "7,0-7,5 százalékos hiány szóba sem jöhet". Az elfogadható: az állami vállalatok konszolidációja struktúraváltással egybekötve, ami 5 százalékos hiányt okoz jövőre, majd négy százalékot 2011-től.
A legkedvezőbb megoldás: struktúraváltással, reformokkal egybekötött állami konszolidáció, jelentős adócsökkentés mellett, ami átmenetileg 5 százalékos, vagy kissé nagyobb deficitet jelent, majd 2011-től 3 százalékos deficitet, amit össze kell kötni egy 2014. évi euró bevezetési dátummal, - fogalmazott a GKI elnöke. Vértes András azt ajánlotta, hogy még ez a parlament hagyjon jóvá eurócsatlakozási menetrendet a lehető legnagyobb többséggel, s ebben az esetben 2010 tavaszán be lehet lépni az euró előszobáját jelentő ERM-2 rendszerbe.
