Ki menti meg az eurót?
Jonathan Loynes, az egyik legnagyobb citybeli gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics európai főközgazdásza - arra reagálva, hogy Mario Draghi EKB-elnök a bank csütörtöki kamatcsökkentése utáni sajtóértekezletén elvetette a széleskörű jegybanki kötvényvásárlásokat - úgy fogalmazott: Draghi "porrá zúzta azokat a reményeket", hogy az EKB hatékony válságmegoldó intézkedésekkel áll elő. Loynes szerint Draghi inkább akkor tűnt határozottnak, "sőt csaknem agresszívnak", amikor kizárta az eurójegybanki kötvényvásárlások jelentős kiszélesítését, pedig ezt a piacok most már gyakorlatilag elkerülhetetlennek tartják.
A Capital Economics vezető londoni elemzője szerint Draghi maga is hozzájárult ehhez a várakozáshoz, amikor a minap az Európai Parlamentben kijelentette, hogy ha sikerül megalkotni a túlzott hiányok kialakulásának megakadályozására szolgáló "költségvetési csomagot", azt "egyéb elemek követhetik". Csütörtökön azonban az EKB elnöke világossá tette, hogy valójában az euróövezeti pénzügyi stabilitási eszköz (EFSF) megerősítésére, illetve az EFSF felváltására kidolgozandó mechanizmus, az ESM létrehozásának előrehozatalára gondolt.
A Capital Economics európai főközgazdásza szerint az új EKB-elnök "kommunikációs képességeit kérdőjelezi meg", hogy hagyta egy ilyen széleskörű félreértés elterjedését és fennmaradását több napon át. Ugyanezt emelték ki csütörtöki londoni kommentárjukban a Commerzbank elemzői. A ház szerint Draghi európai parlamentbeli megjegyzése indította el azokat a spekulációkat, hogy az EKB növelheti a valutauniós kormánykötvények vásárlását, ha az uniós kormányfők a csütörtök-pénteki brüsszeli csúcson megállapodnak az alapvető euróövezeti reformokról.
A Commerzbank elemzői szerint ugyanakkor Draghinak bizonyos mértékig nem is volt más választása, mint az agresszívabb EKB-kötvényvásárlásokkal kapcsolatos remények lehűtése, mivel máskülönben éppen azt a nyomást enyhítette volna, amely az EU-csúcs részvevőire nehezedik az euróövezeti reformokról szóló döntések meghozatala végett. A ház szerint nem kizárt, hogy az eurójegybank a következő hónapokban módosítja a kötvényvásárlásokkal kapcsolatos politikáját. A Commerzbank elemzői azonban úgy vélekedtek csütörtöki londoni kommentárjukban, hogy valószínűleg csak egy vészhelyzet kialakulása bírhatná rá az EKB-t a kötvényvásárlások agresszív mértékű fokozására.
A cég szerint ez megtörténhet például abban az esetben, ha Olaszországnak - amelynek februárban jelentős adósságtörlesztéshez kell forrásokat előteremtenie - nem sikerült elégséges kötvényt értékesítenie a piacon. Jonathan Loynes, a Capital Economics európai főközgazdásza szerint ugyanakkor az EKB erőteljes üzenetben tudatta, hogy az erre irányuló felhívások ellenére sem fog az utolsó hitelezői mentsvár szerepének betöltésével, vagyis hatalmas mennyiségű pénz "kinyomtatásával" felsorakozni az olasz vagy éppen a spanyol kötvénypiac mögött.
A vezető elemző szerint mindezt egybevetve nagyon valószínűtlennek tűnik, hogy az eurójegybank megteszi azokat a határozott lépéseket, amelyekben a piaci szereplők és a döntéshozók reménykednek. Loynes szerint az EU-csúcs részvevői a jövőbeni adósságválságok elkerülését célzó, szorosabb integráció felé vezető lépéseket fogják megvitatni, de mivel az EKB nem hajlandó az euró megmentésére sietni, egyelőre azt is nagyon nehéz elképzelni, hogy a mostani válságnak mi vet majd véget. (MTI)
