Akár egy százalékkal is növelhetné a magyar GDP-t a faktoringpiac bővítése a Magyar Faktoring Szövetség szerint

A magyar faktoringpiac forgalma - az előző évihez képest dinamikus, 23 százalékos bővülést követően - 2025-ben a GDP 9,2 százalékának felelt meg.

Ez már megközelíti a 12,5 százalékos uniós átlagot, a lengyel piac 25-26,5 százalékos szintjétől azonban továbbra is jelentősen elmarad - mutattak rá a közleményben, amely szerint a faktoring a jelenleginél jóval nagyobb szerepet tölthet be a vállalkozások, különösen a kkv-k finanszírozásában.

A szövetség ezért reális középtávú célnak tartja, hogy megfelelő ösztönzőkkel és szabályozási változtatásokkal Magyarországon 15-20 százalékra emelkedjen ez az arány, a piac fejlesztéséhez pedig öt konkrét intézkedést javasolnak.

Ezeket a közelmúltban a Pénzügyminisztériumnak és a Magyar Nemzeti Banknak is eljuttatták.

A szövetség javaslatai között szerepelnek a piac felzárkózását segítő változtatások, így kamattámogatott faktoringprogram bevezetése, a faktoring jogi szabályozásának összehangolása a nemzetközi standardokkal, s egy olyan állami garanciarendszer kidolgozása, amely biztonságot nyújt a faktoring-finanszírozóknak.

Szükséges lenne a szövetség szerint továbbá az önálló faktoringcégek versenyhátrányainak megszüntetése, a vállalkozások finanszírozásába a faktoring automatizált beépítése is.

A közleményben kiemelték: a faktorpiac bővítése terén a cél az, hogy az induló és gyorsan növekvő kkv-k akkor is finanszírozáshoz jussanak, amikor a hagyományos banki források még nem állnak rendelkezésükre.

Ha a faktoringot igénybe vevő vállalkozások gyorsan hozzájutnak a pénzükhöz, forgótőkéjük újra bekerülhet a gazdasági körforgásba, így több megrendelést vállalhatnak, és az exportpiacokon is versenyképesebbé válhatnak - mutattak rá.

A 15-20 százalékos GDP-arányos faktoringforgalom elérése éves szinten mintegy 5000-9400 milliárd forinttal növelhetné a finanszírozott számlaforgalmat.

A számlák átlagos, mintegy 75 napos futamideje miatt ez tartósan 1000-2000 milliárd forintnyi, folyamatosan rendelkezésre álló likviditást jelentene a vállalkozások számára - fejtették ki.

A szövetség számítása szerint a több megrendelés, az erősebb export, valamint az új beruházások és munkahelyek együttesen 0,5-1 százalékkal emelhetnék a GDP szintjét - olvasható a közleményben, amely szerint a faktoring célhoz kötöttsége azért is fontos, mert a kedvezményes likviditási hiteleknél előfordult, hogy vállalkozások a támogatott forrást magasabb hozamú állampapírokba fektették

A kormány erre hivatkozva 2026 nyarán módosította a Széchenyi Kártya Program egyes likviditási hiteltermékeinek kamattámogatási feltételeit.

Faktoring esetén azonban az állami támogatás közvetlenül valós gazdasági teljesítményhez kapcsolódik, mivel a finanszírozás alapja kizárólag egy valós, már teljesített ügylethez kapcsolódó számlakövetelés lehet - mutattak rá, kiemelve, hogy a szövetség nyitott a javaslatok részleteiről az érintett szervezetekkel való szakmai egyeztetésre.