Kinek fog fájni leginkább a 250 milliárdos stabilitási tartalék létrehozása?

A Magyar Közlöny legutóbbi számában jelent meg az államháztartási egyensúly megőrzéséhez szükséges intézkedésekről szóló miniszterelnöki rendelet, amely intézkedik a Matolcsy György által bejelentett, mintegy 250 milliárd forintos stabilitási alap létrehozásának tételeiről.

A kormány az irányítása alá tartozó fejezetek előirányzatainál február 23-i hatállyal összesen 187 milliárd forint zárol. Az intézkedés legnagyobb vesztese a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, amelynél a zárolás összege 39 milliárd forint, ezt 34,9 milliárd forinttal a Belügyminisztérium, majd a 26,3 milliárddal a Honvédelmi Minisztérium követi.

A rendelet szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt is érinti a spórolás, itt 13 milliárd forintot zárolnak. A nyugdíjbiztosítási és az egészségbiztosítási szervek és központi kezelésű előirányzatoknál ez a lépés összesen 2,1 milliárd forint elvonását jelenti. A zárolások mellett a teljes mértékben saját bevételből gazdálkodó, a kormány irányítása alá tartozó központi költségvetési szerveknek összesen 3,08 milliárd forintot kell befizetniük a büdzsébe.

Ez a lépés érinti a fővárosi és megyei kormányhivatalok földhivatalát, a Magyar Nemzeti Közlekedési Hatóságot, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalt. További megtakarítást hoz, hogy a kormány az állami vagyonnal kapcsolatos kiadási előirányzatokból (elsősorban fejezeti tartalékból) 10 milliárd, a Nemzeti Földalappal kapcsolatos kiadási előirányzatokból 0,5 milliárd, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapnál 9 milliárd forint támogatást, a Nemzeti Kulturális Alapnál pedig 1 milliárd forintot zárol.

A nemzetgazdasági miniszternek olyan intézkedéseket kell hoznia, amelyek eredményeképpen a Munkaerőpiaci Alap egyenlege az idei költségvetésben jóváhagyott összeghez képest 16 milliárd forinttal javul. A nemzetgazdasági és fejlesztési miniszternek együtt kell olyan előterjesztést készítenie, amely úgy módosítja a kedvezményeket előíró jogszabályokat, hogy a fogyasztói árkiegészítés kiadása az eredeti előirányzathoz viszonyítva 10 milliárd forinttal csökkenjen.

A kabinet ezek mellett maradványtartási kötelezettséget rendel el, a nemzetgazdasági miniszternek a kötelezettség meghatározására 2011. április 15-ig kell elkészítenie az előterjesztést. A kormány azt javasolja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának és a Magyar Energia Hivatalnak, hogy együtt 564,6 millió forintot takarítsanak meg. Ezek az intézkedések összesen 237 milliárd forintos megtakarítást jelentnek.

Az MTI információi szerint a 250 milliárd forinthoz szükséges fennmaradó összeghez még szükség van törvénymódosításra is, ez összesen 12,7 milliárd forint összegben érinti az Országgyűlés alá tartozó szervezetek és a közmédia támogatásának csökkentését. A rendelet leszögezi: a nemzetgazdasági miniszternek február 16-ig kell a kormány elé terjesztenie az államháztartási törvény olyan tartalmú módosítását, amely lehetővé teszi, hogy a fejezeti kezelésű előirányzatokból irányító szervi hatáskörben - bizonyos korlátozással - az év közben felmerülő, nem jelentős nagyságrendű többletkiadást keletkeztető ügyek rendezhetőek legyenek.

A törvénymódosításnak arra is ki kell terjednie, hogy a kormány megelőző intézkedésként új stabilizációs tartalék előirányzatot képezhessen, amely a rendkívüli, előre nem látható - ezen belül is kiemelten a vis maior - események miatt jelentkező többletkiadások finanszírozására szolgál. Az új tartalék-előirányzatnak megnövelhetőnek kell lennie a központi költségvetésbe befizetett kötelezettségvállalással nem terhelt maradványok összegével azonos összegben. Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn hagyta jóvá Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek a költségvetésen belüli, mintegy 250 milliárd forintos stabilitási tartalék létrehozásáról szóló javaslatát.

A Nemzetgazdasági Minisztérium hétfőn azt közölte: a stabilitási alap megvédi Magyarországot az előre nem látható külső gazdasági eseményektől úgy, hogy az idei költségvetést semmilyen körülmények között ne kelljen módosítani; a stabilitási alapot csak akkor használja fel a kormány, ha a lehetséges kockázatok valódi gondot okoznak, ha mégsem kell az elkülönített keretet igénybe venni, az az év végén visszakerül a költségvetésbe. A bruttó hazai össztermék 1 százalékához közelítő mértékű alapot nem a költségvetési tartalékból és nem az adósságfinanszírozásra félretett keretből, hanem a 2011. évi költségvetésből töltik fel.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter még múlt pénteki brüsszeli sajtótájékoztatóján jelentette be Orbán Viktor miniszterelnöknek tett javaslatát, hogy az idei költségvetésben a kormány hozzon létre stabilitási tartalékalapot, amely - érvelése szerint - súlyos külső kockázatok megjelenése esetén megvédi a büdzsét az európai pénzügyi rendszer hullámveréseitől. Az alap biztosíték lehet arra is, hogy az államháztartási hiány mértékét a GDP 3 százaléka alatt tartó költségvetési politika biztonsággal teljesíthető legyen. Piaci elemzők kedvezően értékelték a 250 milliárd forintos tartalékalap létrehozásának tervét. (MTI)