Közel 100 milliárd forintból valósul meg a Digitális Megújulás Cselekvési Terv

A 2011 és 2014 közötti időszakra szóló cselekvési terv finanszírozásáról Nyitrai Zsolt elmondta: a 2011-es költségvetés mellett az Új Széchenyi Terv biztosít majd a forrásokat, de európai uniós forrásokra is pályáznak, továbbá vállalkozói önrészre is számítanak. Hozzáfűzte: a finanszírozás egyes elemeinek nagyságrendje még nem végleges, de szavai szerint legalább százmilliárd forintot közvetlenül megmozgat majd a cselekvési terv.

Emlékeztetett arra, hogy az államtitkárság néhány hónappal ezelőtt közzétett, Digitális Magyarország című vitairatához több száz érdemi vélemény és hozzászólás érkezett magánszemélyektől, civil szervezetektől, szakmai szövetségektől, érdekképviseletektől, valamint cégektől is. A beérkezett véleményeket a cselekvési terv elkészítésekor figyelembe vették és jelentős részüket beépítették a Digitális Megújulás Cselekvési Tervbe - emelte ki az államtitkár. Jelezte: ötpárti egyeztetést is tartottak a cselekvési tervről, mivel az a cél, hogy az infokommunikáció nemzeti ügy legyen, az alapvetésekben konszenzus szükséges, csak így lehet előrehaladni és csak így biztosítható a magyar kreativitás kiteljesítése.

"Az eddig elkészült, de "polcon maradt" infokommunikációs stratégiákkal szemben ebben a cselekvési tervben a kormány által kiválasztott kitörési pontokhoz konkrét akcióterveket, intézkedéseket rendeltünk, továbbá felelősöket és határidőket is kijelöltünk, így az intézkedések nyomon követhetők és számon kérhetőek lesznek" - hangsúlyozta az államtitkár.

Az anyag három főszereplője az állampolgár, a vállalkozások és az állam - mondta Nyitrai Zsolt, hozzátéve, hogy a cselekvési terv fókuszában ennek megfelelően négy átfogó akcióterv áll: az állampolgárok esélyegyenlőségének, jólétének biztosítása, a vállalkozások verseny- és innovációs képességének növelése, a modern közigazgatási informatika tényleges megteremtése, valamint az informatikai infrastruktúra fejlesztése.

Utóbbi elem azt jelenti, hogy a kormány teljes körű szélessávú lefedettséget kíván elérni Magyarországon 2014-re, mert ez már önmagában is életminőség-javító eszköz. Hozzátette: az infrastruktúra eljuttatása kiemelten fontos, de nem elégséges, ki kell egészülnie az érdeklődést felkeltő, megfelelő tartalommal. Nyitrai Zsolt kifejtette: Magyarországon körülbelül négymillió olyan állampolgár van, aki készségszinten sem tudja kezelni az internetet, ezért motivációs programokat kell indítani, és a közösségi tereket az internet bevonásával erősíteni kell.

Olyan akcióterveket fogalmaztak meg, amelyek ösztönzik az állampolgárok, a vállalkozások és az állam együttműködését, mivel a terv csak így éri el valódi célját, és így tud hozzájárulni Magyarország versenyképességének növekedéséhez - vélekedett. Hangsúlyozta: a magyar bruttó hazai termék (GDP) 10-12 százalékát adja az infokommunikációs technológiai (IKT) szektor - ez kissé magasabb, mint az uniós átlag- , a GDP éves növekedéséhez pedig átlagosan 20 százalékkal járul hozzá, de a versenyképesség növelésén és a hatékonyabb innovációs politikán keresztül ezeket az arányokat is lehet tovább növelni.

"Magyarország európai uniós elnöksége kiváló alapot biztosít ahhoz, hogy Európát és benne Magyarországot is megújítsuk: együtt azért fogok dolgozni az EU Távközlési Tanácsának elnökeként, hogy az uniót és Magyarországot fölkészítsük a helytállásra abban a versenyben, ami a világ különböző részei között kibontakozott" - hangsúlyozta Nyitrai Zsolt.

Az államtitkár kiemelte: az IKT szektor komoly munkahely-teremtő potenciállal bír az informatikai projektekben részt vevő magyar kis- és közepes vállalkozásokon, a széles sávú infrastruktúra kiépítésén, továbbá a távmunka fejlesztésén keresztül. A konkrét intézkedések közül Nyitrai Zsolt példaként említette olyan mérőműszerek alkalmazásának bevezetését, amelyekkel optimalizálható az energiafogyasztás, az intelligens városfejlesztést, a high-tech kutatóközpont életre hívását, az IKT középvállalkozások összefogásának támogatását, valamint azt, hogy 2012-2013-tól bevezetnék az úgynevezett egységes állampolgári kártyát, amely egyesítené például a tb-kártyát, az adószámot, a személyi igazolványt és a lakcímkártyát, így sokkal könnyebbé válna az ügyintézés.

A tervek között szerepel az is, hogy az államigazgatásban növelik a nyílt forráskódú szoftverek részarányát, ezért 2011 januárjában több mintaprojektet is indítanak - ismertette Nyitrai Zsolt. .