Külföldi sajtó Magyarországról - Német, osztrák, szlovák és cseh lapok
A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német konzervatív lap csütörtöki számában megjelent, A magyar ellenzék megegyezik a listavezetőről című írásában a szerző, Stephan Löwenstein rámutatott: a baloldali ellenzék pártjai azért állapodtak meg az együttműködésről, hogy legyen esélyük egyéni mandátumok megszerzésére a többségi elvet tovább erősítő, "úgyszólván brit (választási) rendszerben". A felmérések alapján az ellenzéki erők "pusztán számtanilag megtörhetik Orbán többségét", de a közöttük feszülő számos ellentét - "mint a Gyurcsány személye körüli vita" - lehetetlenné is teheti ezt - írta Löwenstein. Úgy vélte, az ellenzékiek "különösen nehezen birkóztak meg" azzal, hogy bevonják-e Gyurcsány Ferencet és pártját az együttműködésbe.
A volt kormányfő "a baloldalon is vitatott" személyiség, a Fidesz pedig tudja, hogy ezt miként lehet kihasználni - jegyezte meg. A szintén a Frankfurter Allgemeine Zeitungban Régi erők címmel közölt kommentár azt emelte ki, hogy az ellenzéki megállapodás "rossz a (magyar) demokráciának". A szocialisták "szemérmetlen hazugságai és korrupciója miatt jól megérdemelt" 2010-es választási "összeomlása" után indultak kezdeményezések a baloldal megújítására, de ennek "végérvényesen leáldozott".
Az új szövetségben éppen azok az erők álltak össze, amelyek a kormányzásuk idején "annyira lejáratták magukat, hogy négy éve Orbán Viktor és nemzeti konzervatív pártja, a Fidesz ölébe hullott a kétharmados többség" - írta Reinhard Veser, a FAZ kommentátora.Úgy vélte, a magyarok tavasszal szavazhatnak egy kormánypártra, amely "bebizonyította, hogy nem tud (vagy nem akar) felelősségteljesen bánni jelentős többségével", vagy szavazhatnak egy baloldali ellenzékre, amely "csak az emlékezet nélküli választóknak lehet hiteles", vagy szavazhatnak "szélsőjobboldali" Jobbikra.
A magyarországi baloldali ellenzéki összefogásáról beszámoló pozsonyi liberális Sme szerint nagyon kockázatos lépés volt Gyurcsány Ferenc felvétele a közös listára, mivel a "sikertelen exkormányfő" nagyon megosztó személyiség és több szavazatot vehet el az ellenzéktől, mint amennyit hoz. A baloldali pártok összefogását követően is a Fidesz maradt a tavaszi választások favoritja Magyarországon, akár ismét kétharmados többséget is szerezhet a parlamentben - írta Peter Morvay, a lap főként magyar témákkal foglalkozó kommentátora.
A Der Standard című vezető osztrák liberális lap a paksi erőmű bővítéséről szóló magyar-orosz megállapodásról közölt cikket. Vlagyimir Putyin orosz elnök a megállapodás aláírásakor kijelentette, hogy az új reaktorok üzembe helyezése növelni fogja a magyar energiaellátás függetlenségét - írta lap. A Standardnak nyilatkozó orosz szakértő, Vlagyimir Zlivjak szerint ez nem egészen így van. Általában az az ország szállítja a fűtőanyagot is, amelyik az erőművet építi, és ezzel bizonyos energiafüggőség áll elő - mondta Zlivjak.
Az Európai Unión belül ez lenne az első reaktor, amelyet Oroszország építene, ugyanakkor a kelet-európai országokban valamennyi atomerőmű a szovjet időkből származik - jegyezte meg. A bolgár erőműépítés tavaly meghiúsult, annál fontosabb lenne Moszkvának, hogy megvesse a lábát az EU-ban - állapítja meg a Der Standard. A lap úgy látja, Oroszország az utóbbi időben fokozottan bevetette energiapiaci súlyát politikai célok érdekében. Az EU-nak is Oroszország a legfontosabb energiaszállítója, s Brüsszelben sokasodnak az aggodalmak a Moszkvától való erős függőség miatt.
A Standard szerint az lehet az egyik lehetséges magyarázata arra, hogy miért orosz vállalat kapott felkérést a paksi bővítésre, hogy 2015-ben lejár a jelenlegi orosz-magyar gázszállítási szerződés. A magyar kormány megpróbálja diverzifikálni az ország gazdasági kapcsolatait, de a nukleáris üzlet sem változtat azon, hogy az Európai Unió marad Magyarország legfontosabb gazdasági partnere - olvasható a lapban. Magyarország növelte függőségét Oroszországtól cím alatt fűz megjegyzéseket a paksi erőmű kibővítéséről kötött magyar-orosz megállapodáshoz a Hospodárské Noviny című cseh gazdasági és politikai napilap.
A közép-európai posztkommunista országok kormányai általában mindent megtesznek annak érdekében, hogy csökkentsék országuk energetikai függőségét Oroszországtól - mutat rá a tekintélyes újság. A magyar kormány azonban ebben is "a fő áramlat ellen megy" - jegyzi meg Martin Ehl, a lap külpolitikai rovatvezetője. Úgy látja, hogy "Magyarország, amely Oroszországból szerzi be a gáz 75 és a kőolaj 80 százalékát, ezzel növelte energetikai függőségét Oroszországtól".
A magyar szakértők és a közvélemény számára is meglepetés a szerződés nyilvános társadalmi vita nélküli gyors aláírása, Orbánnak azonban lehetősége van "a választások előtt elmondani a magyaroknak, hogy a gazdasági válság idején is hosszú távon olcsó energiát biztosított nekik". "A meglepő elsősorban az, hogy a hivatalosan antikommunista Fidesz milyen gyorsan és milyen módon kötötte meg a szerződést a putyini Oroszországgal" - írja a szerző. Megjegyzi: amikor Gyurcsány aláírta az orosz Déli Áramlatról szóló megállapodást, amellyel megtorpedózta az uniós Nabucco projektet, a Fidesz "alkotmányos puccsal" vádolta az akkori kormányfőt. (MTI)
