Lusták a magyar internetezők
A május harmadik hetében készített, a 18-69 év közötti internetezőket vizsgáló felmérés szerint a válaszadók csupán 6 százaléka volt elégedett teljes mértékben az edzettségi szintjével, külsejükkel 9, egészségi állapotukkal pedig csupán 12 százaléknyian voltak megelégedve.
A nem sportolók 39 százaléka időhiány, 34 százaléka az elhatározás hiánya miatt nem kezd mozogni, 33 százalék viszont bevallottan túlságosan lusta. A leggyakrabban említett kifogások közé tartozott még a fáradtság és az anyagi okok. Sportolási lehetőségeivel csak a válaszadók 10 százaléka elégedett teljes mértékben. Míg a 18-29 évesek 41 százaléka jelölte meg az elhatározás hiányát, addig a legidősebb korcsoport, az 50-69 évesek csak 24 százaléka nyilatkozta ugyanezt.
A sportolók körében az öt főbb motivációs tényező, az egészség, az edzettség, a jó közérzet, az örömszerzés és a jó kinézet volt. A 18-24 év közöttiek 75 százaléka tekintette a sportot az egészségmegőrzés eszközének, míg a középkorúak inkább a jó közérzetet említették legmeghatározóbb tényezőként.
A férfiak az egészséget, a nők viszont a közérzet javítását említették első helyen. A nők csupán 7-8 százaléka volt elégedett a közérzetével, egészségi állapotával, külsejével és edzettségi szintjével, míg a férfiaknál ugyanez az arány közel kétszer akkora: 13 százalék volt. Míg a nőknek csak 1 százaléka sportol versenyszerűen, addig a férfiaknak ez az arány eléri a 7 százalékot. A férfiak12 százaléka volt teljesen elégedett a sportolási lehetőségeivel, a nőknek csak 8 százaléka.
A sportoló internetezők 3 százaléka sportol ritkábban, mint hetente, viszont legtöbben hetente többször is mozognak. A fiatalabbak 22 százaléka mozog mindennap, míg a 40-49 éves kor közöttieknek 34, az 50- 69 év közöttieknek pedig már 46 százaléka.
A sportolók 58 százaléka a kerékpározást választja, míg 41 százalékuk inkább fut. Emellett sokan végeznek még otthoni gyakorlatokat is, ezt a megkérdezettek 29 százaléka említette.
A felmérés szerint diplomások 50 százaléka sportol, míg az alacsonyabb iskolai végzettségűek tekintetében ez az arány csak 33-37 százalék. A diplomásoknak ugyanakkor csak 17 százaléka sportol mindennap, míg az alacsonyabb iskolai végzettségűek ezt rendszeresebben teszik.
A Budapesten élők 46 százalék mozog és ők elégedettek leginkább a sportolási lehetőségeikkel. Itt végeznek legtöbben valamiféle küzdősportot, fitneszt, tornát, úszást, műugrást, szinkronúszást is, hisz valószínű ezekhez a fővárosban adottak legjobban a feltételek - írja a felméréséről szóló közleményében a Kutatópont.
