Maga mögé utasította a szélenergiát a nap
Maga mögé utasította 2011-ben a szélenergiát a nap, már ha az adott megújuló energetikai ágazatba érkező tőkebefektetések összesített értékét tekintjük. Tavaly világszinten 4,5 milliárd dollárnyi invesztíciót vonzott a napenergetika, szemben a 4,2 milliárd dollárt felszívó szélenergia-iparággal. A fotovoltaikus energiatermelés felkeltette a kockázati és a magántőke érdeklődését is, jelzi ezt, hogy ebből a finanszírozási forrásból összesen 2,4 milliárd dollár vándorolt az iparágba.
„Nem véletlen, hogy a befektetők egyre inkább a napenergia irányába fordulnak” – vélekedik ifj. Chikán Attila, a megújuló energiaforrások hazai kiaknázásában élen járó ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója. „Az elmúlt évtizedben a technológiamár bizonyította megbízhatóságát, ráadásul naponta hallani az újabb és újabb fejlesztési eredményekről. Ráadásul jóval egyszerűbb üzemeltetni ezeket a rendszereket, mint például egy biomassza-erőművet, vagy éppen a tengeri szélfarmokat” – magyarázza a fotovoltaikus rendszerek sikerét a vezérigazgató.
Az elmúlt időszak befektetéseinek eredménye a hálózatra kapcsolt termelőkapacitások tekintetében is meglátszik: 2011-ben összesen 30 gigawattnyi fotovoltaikus kapacitást állítottak üzembe globálisan. Ezzel egy év alatt majdnem megduplázódott a napelemes kapacitások mennyisége. A globális telepítések tekintetében ismét az Európai Unió dominált, köszönhetően az olaszországi és a németországi kapacitásbővítéseknek. Az új napenergia-termelő rendszerek 57 százalékát ebben a két országban kapcsolták a rendszerre.
Magyarországon jelenleg mindössze 2,5-3,5 megawattnyi fotovoltaikus kapacitás termel a hálózatra, és e tekintetben a következő években sem számít az iparág jelentős fejlődésére a vezérigazgató. Pedig a napenergia-hasznosítás tekintetében a hazai földrajzi adottságok kedvezőbbek, mint például Németországban. A napsütéses órák száma itthon 1800 körül alakul évente. Ennek révén 1 megawatt beépített kapacitás hasonló időtávon körülbelül 1200-1400 megawattóra áramot is termelne.
„A fotovoltaikus kapacitások hazai hiányát részben a telepítési költségek környékén érdemes keresni. Értelmezhető gyártókapacitások hiányában Magyarországra a berendezések sokszoros közvetítői láncon keresztül jutnak el, ami óhatatlanul emeli az árakat. Ráadásul kevés hazai vállalkozás elég felkészült arra, hogy valóban professzionális minőségben és ipari méretben felépítse és beüzemelje a naperőműveket. Emiatt 1 megawattnyi napelem telepítési költsége valahol 500-600 millió forint körül mozog jelenleg” – állapítja meg ifj. Chikán Attila.
További akadálya a fejlődésnek, hogy a jelenlegi kilowattóránként 0,12 euró körüli KÁT-os átvételi ár mellett egy 1 megawattos erőmű megtérülése akár 15-18 év is lehet. Ez pedig a jelenlegi bizonytalan gazdasági környezetben túl hosszú, ekkora időtávra nincs fejlesztő és finanszírozó, aki elkötelezné magát. Ifj. Chikán Attila szerint a tarifa tekintetében Németország a jó példa, ahol a támogatás értéke körülbelül 0,35 euró kilowattóránként. „Számításaink szerint egy hasonló támogatás – nagyjából 80-90 forint/kilowattóra – egy 1 megawattos naperőmű megtérülését kilowattonkénti 1200 kilowattórás átlagtermelés mellett körülbelül 5-6 évre mérsékelné, ami már itthon is vonzóvá tudná tenni a napenergiát a befektetők számára” – értékel az ALTEO vezérigazgatója.
Ifj. Chikán Attila szerint a szektor fellendülése hosszú távon is rengeteg előnnyel járna, hiszen a napenergia az egyik legolcsóbb energiaforrás. „A KÁT-időszak után az erőművek természetesen kikerülhetnének a támogatotti körből, és a kedvező üzemeltetési költségeknek köszönhetően az egyik legolcsóbban termelő kapacitások lehetnének” – hívja fel a figyelmet az ALTEO vezérigazgatója.
