Magyar energiahatékonysági adatok és trendek

Az egyes beszámolók egy adott államban hatályos alacsony széndioxid kibocsátási szabályozás áttekintésével kezdődnek, hogy megfelelő kontextusba helyezzék az energiaiparban és más iparágakban megvalósuló energiahatékonyságot. Az elemzéseket az Enerdata globális energiaügyi adatbázisából származó energiahatékonysági mutatók alapján végezték el.
 
Az energia a 21. század legnagyobb kihívásainak egyike, mivel a világ gyorsan növekvő energiaigényét a klímaváltozás ütemének lassításával párhuzamosan kell kielégíteni. A feladat sikeres megoldásához az energia hatékonyabb felhasználása jelenti a megoldást. Az információhiány az egyik legnagyobb akadály az energiatakarékos megoldások megvalósulásának útjában, pedig az ilyen megoldások alkalmazásával a beruházás költségei jellemzően megtérülnek.
 
A magyarországi helyzet áttekintése
 
Magyarország 2008-2016-os időszakra készített Nemzeti Energiahatékonysági Intézkedési terve 9 százalékos energiamegtakarítási eredményt irányoz elő erre az időszakra. A megtakarítás 37%-át a háztartási szektorban, 26%-át a közigazgatási, 23%-át az ipari, 8%-át a közlekedési szektorban kell teljesíteni, továbbá 7%-át az iparágak közötti intézkedéseken keresztül kell megvalósítani.
 
A 2011 júliusában elfogadott és 2030-ig érvényes Nemzeti Energia Stratégia 2030-ra 4,5 millió tonna kőolajmennyiségnek megfelelő összes primerenergia-megtakarítást irányoz elő, ennek 59%-át az épületenergetikai programokon keresztül, míg 41 százalékát az energiaiparban kell elérni. A 2011 januárjában elfogadott Megújuló Energiahasznosítási Terv szerint 2020-ra az energiamegtakarítás mértékének el kell érnie a 10%-os nagyságot.
 
A magyarországi egy főre jutó energiafogyasztás mennyisége megközelítőleg 24%-kal kisebb, mint az európai átlag (2,5 tonna kőolajmennyiségnek megfelelő egység/fő a 2011-es adatok szerint). Az összes energiafogyasztás 20-20 százalékáért felelős az energia és ipari szektor.
 
2011-ben a primerenergia-fogyasztás 60% feletti arányban gázra (37%) és olajra (25%) támaszkodott, ezeket követte a villamosenergia 17%-os aránnyal.
 
Az elmúlt években a magyarországi energiaszektor javította hatékonyságát, az 1990-ben jelzett 29%-os adat 2011-ben már 35%-os hatékonyságra növekedett; ezen eredmény a hőerőművek energiahatékonysági fejlesztéseinek hatását tükrözi.
 
Az ipari energiafogyasztás mértéke 56%-kal csökkent 1990 és 2011 között. Az ipari energiaintenzitás évente 4,7%-kal csökkent az 1991 és a 2010 között eltelt időben; a csökkenés mértéke valamelyest lelassult a 2000-2010 közötti időszakban (-4,5 százalék/év), azonban még mindig jelentősen meghaladta az Európai Uniós átlagot (1,7 százalék/év). A fenti javulás a vegyiparban bekövetkezett hatékonyságnövelésnek tudható be, amely köztudottan a legjelentősebb fogyasztással bíró ágazat (-5,3 százalék/év), valamint jelentősen csökkent az egy tonna cement előállításához szükséges fajlagos energiafogyasztás mértéke is (-8,1 százalék/év). Az utóbbi évtizedekben a cementipar jelentősen összehangolta a tevékenységét más iparágakkal a rendelkezésre álló legjobb technológiák és energiahatékony eljárások alkalmazásában. A fenti energiahatékonyság folyamatok hatását valamelyest fékezte a többi energiaintenzív ipari szektorban, például az acéliparban tapasztalható korlátozott javulás (-1,5 százalék/év 2000 és 2010 között), valamint a papíriparban bekövetkező 1,3 százalék/év arányú energiafogyasztási növekedés.
 
Globális és iparági energiahatékonysági tendenciák
 
Az elmúlt 20 év során jelentős előrelépést tapasztalhattunk az energiahatékonyság területén. Globális szinten az egy GDP-egység megtermeléséhez szükséges energiamennyiség mértéke (energiaintenzitás) 1990-től folyamatosan csökkent, évente 1,3 százalékkal.. Minden régióban javulást tapasztaltak, a legnagyobb mértékű csökkenés azonban azokban a régiókban volt, ahol a legnagyobb az energiaintezitás mértéke (Kína, FÁK országok és India). Az energiaigények csökkentésének több mint fele az ipari és az energiatermelő szektorban meghozott intézkedéseknek köszönhető (ipari szektor 30%, energiatermelő szektor: megközelítőleg 15%).
 
1990 óta világszinten 3 százalékponttal javult a hőerőművek energiahatékonysága, amely nagyobb részt annak köszönhető, hogy tömegesen tértek át kombinált ciklusú földgáztüzelési technológia alkalmazására, illetve kisebb részben a (ultra-) szuperkritikus technológiák elterjedésének tulajdonítható. Mindazonáltal, továbbra is jelentős különbségek tapasztalhatók a fejlett országok - ahol a hőerőművek rendkívül hatékonyan működnek (mintegy 48%-os hatékonysággal az élen álló Spanyolország esetében) - és a fejlődő országok között, ahol az elöregedő erőművek és a főképpen széntüzelésre támaszkodó hőtermelés (különösen Kínában és Indiában) miatt a hatékonyság rendkívül alacsony. A villamoshálózat hatékonyságának javítása következtében, valamint a kisveszteségű vezetők és transzformátorok alkalmazásának, a szabványosításnak, az átviteli és elosztási feszültségszintek növelésének és a meddőteljesítmény-szabályozásának köszönhetően a fejlett országokban csökkent az átviteli és elosztási veszteségek mértéke. Ezen technológiák azonban kevéssé elterjedtek a fejlődő országokban.
 
Interaktív térképek az Enerdata kutatási adatai alapján
 
A fenti tanulmányokat szemléletes interaktív térképek egészítik ki, amelyek rávilágítanak a már  említett különbségekre aközött, amit valójában teszünk, illetve amit tehetnénk a jobb energiahatékonyság érdekében. A legjobb teljesítményt nyújtó országok példáján látható, hogy milyen sokat lehet tenni az ügy érdekében a már ma is a meglévő technológiák segítségével. Minden oldalon rövid leírás található a számítások elvégzésénél alkalmazott módszerről.
 
Az interaktív térkép használata
 
Ha rákattintunk egy adott régióra, láthatóvá válnak az oda tartozó országok. Akár az összes régiót megnyithatjuk egyszerre, és három ország adatait is összehasonlíthatjuk a kördiagram segítségével, ha a kijelölt országok diagramjait egymásra húzzuk. Amennyiben további részletekre vagyunk kíváncsiak, a kördiagramra rákattintva grafikonos ábrázolást kapunk. A konkrét adatok megtekintéséhez rá kell kattintanunk az egyes adatpontokra. Tetszés szerint váltogathatunk a térképet és az arányszámokat bemutató nézetek között:
 
http://www.abb-energyefficiency.com/#map/2202,2202,2202/2011/0,0,200/