Maradt a brit alapkamat
Az euróövezeten kívüli legnagyobb EU-gazdaság központi bankja március óta tartja érvényben a most is változatlanul hagyott fél százalékos kamatszintet. Az akkor végrehajtott fél százalékpontos csökkentés tavaly október óta a hatodik volt. A pénzügypolitikai enyhítési kurzus 5 százalékról indult, vagyis a brit központi alapkamat eddig 4,5 százalékponttal csökkent az őszi csúcsszintről.
Már a januári csökkentéssel kialakult akkori, 1,5 százalékos kamatszint is történelmi mélypont volt: az 1694-ben alapított Bank of England alapkamata korábban soha nem ment 2 százalék alá. A példátlan ütemű és mértékű kamatcsökkentési hullámot a brit gazdaság évtizedek óta nem látott súlyosságú recessziója indokolta, bár a legújabb becslések szerint Nagy-Britanniában talán már megkezdődött a kilábalás. A legrégebbi független londoni gazdaságelemző cég, a National Institute of Economic and Social Research a héten közölte, hogy mérései szerint az augusztussal zárult három hónapban már 0,2 százalékos növekedés volt a brit gazdaságban az előző három hónaphoz mérve.
Az 1938-ban alakult intézet hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a gazdaság állapota ennek ellenére még nem normalizálódott. A brit statisztikai hivatal (ONS) augusztus végén közölt második, kissé javított, de még nem végleges hivatalos becslése szerint a brit hazai össztermék (GDP) reálértéken 0,7 százalékkal volt kisebb az idei második naptári negyedévben, mint az elsőben, és 5,5 százalékkal maradt el a tavalyi azonos időszakétól. Az első naptári negyedévben még 2,4 százalékos GDP-mínuszt mértek az előző három hónapról.
Az éves szintre vetített 5,5 százalékos második negyedévi GDP-csökkenés azonban a legnagyobb mértékű volt azóta, hogy a statisztikai hivatal 1955-ben elkezdte a gazdasági teljesítményadatok negyedévenkénti közzétételét. Ráadásul e hosszabb távú összehasonlításban még gyorsult is a gazdasági teljesítmény csökkenése, mivel az ONS az idei első negyedben a tavalyi azonos időszakhoz képest 4,9 százalékos visszaesést mutatott ki reálértéken.
A GDP-érték az idei második negyedévben nominálisan mindazonáltal már nem zsugorodott, hanem stagnált az előző negyedévhez viszonyítva; az idei első negyedévben még 3,0 százalékkal esett a brit gazdaság így mért teljesítménye. A brit kormány 3,5 százalékos, független elemzők 4 százaléknál jóval nagyobb idei egész évi brit GDP-mínuszt jósolnak. A Bank of England a mély recesszióra válaszul a legutóbbi, márciusi kamatcsökkentéssel együtt bejelentette, hogy - fennállása óta első ízben - 75 milliárd font erejéig kvantitatív enyhítésbe kezd. A keretet azóta 175 milliárd fontra (54 ezer milliárd forintra) növelte, de a legutóbbi, augusztusi monetáris tanácsi ülés jegyzőkönyvéből kiderült, hogy több testületi tag - köztük Mervyn King, a jegybank kormányzója - a kvantitatív enyhítési keret 200 milliárd fontra emelését támogatta volna.
A kvantitatív enyhítésnek nevezett, gazdaságélénkítő célú pénzügypolitikai eljárás lényege az, hogy a jegybank gyakorlatilag új pénzt teremt, és ebből vásárol elsősorban államkötvényt. A BoE azonban a pótlólagos likviditásból juttat közvetlenül a reálgazdaságba is, vállalati adósságpapírok vásárlása révén. Az egyébként inflációveszélyes módszert súlyosan recessziós időszakokban lehet alkalmazni, főleg olyankor, ha a gazdasági visszaesést deflációs kockázat is kíséri. A defláció a meglévő adósság reálköltségeinek növekedése mellett azért is veszélyes jelenség, mert a kialakuló deflációs várakozás - az árak hosszú távú további csökkenésének valószínűsítése - miatt a fogyasztók halaszthatják vásárlásaikat, ami további mélyítheti a defláció elsődleges okát, vagyis magát a recessziót.
